A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett dokumentum szerint a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a belföldi növekedési kilátások jelentősen romlottak az elmúlt időszakban. A kereslet visszaesése, és a fiskális kiigazítás korábban vártnál tartósabb hatása elősegítheti a dezinflációs folyamat folytatódását. Megoszlott azonban a tanácstagok véleménye azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi tendenciák milyen irányban befolyásolják a jövőbeli inflációs folyamatokat.

A kamatdöntés előtt a Monetáris Tanács határozatot hozott a forint euróhoz rögzített középárfolyamának és az ehhez tartozó ingadozási sávnak az eltörléséről. A jegyzőkönyv szerint a tanácstagok túlnyomó többsége egyetértett abban, hogy a sáveltörlés hosszú távon segítheti az inflációs célkövetés rendszerében a monetáris politikai célok elérését. Többen felhívták a figyelmet azonban arra, hogy az intézkedés megítélése a gazdasági szereplők feladata. Ennek következtében a sáveltörlés hatásainak értékelése előtt célszerű tapasztalatokat gyűjteni az új rendszerben, különösen azért, mert a lebegő árfolyamrendszerre történő átállás rövid távon bizonytalanságokkal járhat.

A tanácstagok megítélése szerint az elmúlt hónapokban nagymértékben emelkedtek a felfelé mutató inflációs kockázatok. Az importált inflációnak az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésére visszavezethető gyorsulása miatt a 2009. évi inflációs előrejelzés a 3 százalékos jegybanki cél fölé emelkedett.

A tanácstagok megítélése szerint az előrejelzés megemelkedését egyértelműen a monetáris politika hatókörén kívül álló tényezők okozták. A Monetáris Tanács ugyanakkor készen áll arra, hogy az inflációs sokkok esetleges másodkörös, középtávú inflációs kilátásokat kedvezőtlenül befolyásoló hatását a monetáris kondíciók szigorításán keresztül megakadályozza – áll a dokumentumban.

Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a nemzetközi intézmények többsége lefelé módosította mind az európai, mind az amerikai növekedési előrejelzését, és a külföldi konjunktúrahelyzet kedvezőtlenebbé válása fokozhatja a belföldi kereslet visszaesésének inflációfékező hatását. Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a globális növekedés lassulása miatt a jegybankok antiinflációs politikája erősebb nyomás alá kerülhet, ami a nemzetközi nyersanyag- és élelmiszerárak jelenleg tapasztalható gyors növekedése mellett az importált infláció emelkedését okozhatja.

A tanácstagok kedvezően értékelték, hogy az inflációs sokkok ellenére sem azonosíthatóak egyelőre másodkörös hatások. A legfrissebb bér- és létszámadatok alapján a vállalati alkalmazkodás erőteljesebb volt a korábban vártnál. Emellett a piaci szolgáltatások inflációja is csökkenést mutatott. Többen arra figyelmeztettek azonban, hogy a fogyasztói árakat érő sorozatos sokkok egymás hatását felerősíthetik, és a másodkörös hatások mértékét egyelőre nem lehet pontosan megítélni. Emiatt elképzelhető, hogy a jegybanknak olyan külső sokkokra is reagálnia kell a későbbiekben, amelyek önmagukban nem igényelnének monetáris politikai válaszokat.

Többen kiemelték, hogy a tőkepiaci turbulenciák hatására a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága tartósan csökkent. Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a forinteszközök kockázati felára tovább emelkedett, miközben a feltörekvő országokban a jegybankok túlnyomó többsége kamatemelést hajtott végre, ami a forinteszközök relatív hozamfelárának csökkenését okozta.