Az újság véleményének alátámasztására felhívta a figyelmet arra, hogy egyrészt még mindig nyomást gyakorolnak a hazai gazdaságra az államháztartási hiány megfékezésére 2006-ban indított takarékossági program következményei. Másrészt a keresletkorlátozó gazdaságpolitika sem nyújt védelmet a növekvő inflációval szemben: az árdrágulás áprilisban regisztrált 6,6 százalékos üteme több mint kétszerese annak a szintnek, amelyet a központi bank célul tűzött ki. Ha az ember még hozzáveszi mindehhez azt a politikai feszültséget, amellyel a Gyurcsány-kormánynak a reformokba belefáradni látszó lakosság széles körű csalódottsága miatt meg kell küzdenie, nyilvánvalóvá válik, hogy a nemzeti banknak nem volt egyszerű dolga a kamatdöntés meghozatalakor hétfői ülésén – írta a tekintélyes lap.

Rámutatott, hogy eredménytelenek maradtak a miniszterelnöki hivatal felhívásai, hogy ne terheljék pótlólag a gazdaságot újabb kamatemeléssel, a hazai valuta őre a várakozásnak megfelelően szavahihetőségét és ezzel az árstabilitás célkitűzését tekintette elsődlegesnek: a Monetáris Tanács egyhuzamban harmadszor is úgy döntött, hogy megemeli – méghozzá 25 bázisponttal – a jegybanki alapkamatot. A Neue Zürcher Zeitung szerint ezzel Magyarország Románia mögött a második legmagasabb kamatszinttel rendelkezik az Európai Unión belül.

Hogy a mostani lépéssel a kamatciklus elérte-e a tetőpontját, a pénzpiacon vitatott téma. Az emelési sorozat befejezése mellett szól egyebek között a forint tapasztalható erősödése is, amely nem utolsósorban az árfolyam szabad lebegtetésére hozott februári döntéssel magyarázható. Ám még a hazai valuta erős árfolyama is csak korlátozott mértékben képes kordába szorítani az áremelkedést – jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung, és utalt arra, hogy a nemzeti bank a fogyasztói árindex 2008-ban várható növekedésére vonatkozó előrejelzését a februári 5,9 százalékról 6,3-ra módosította.