Karl Nietvelt, a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő olajágazati elemzője kedden úgy nyilatkozott, hogy az S&P tanulmányozza a lehetséges költségkihatásokat és azok lehetséges finanszírozási módjait, arra az esetre, ha az ügylet "egyáltalán végbemegy".

Az S&P mindazonáltal nem tartja meglepőnek a Mol érdeklődését az INA többségi részesedése iránt, mivel "meglehetősen jól ismert tény", hogy amikor a Mol a kezdeti 25 százalékot megvette, már akkor is a többség megszerzése volt a célja.

Nietvelt nem kívánta kommentálni az ügylet esetleges adósbesorolási következményeit. Az Standard & Poor's – a világ legnagyobb hitelminősítője – 2005. szeptemberben adta meg a megszorításokkal már befektetésre ajánlottnak tekintett "BBB" adóskockázati osztályzatsáv alapfokát, a "BBB mínusz"-t első vállalati minősítésként a Molnak.

Ehhez fűzött akkori elemzésében kiemelte: a Mol a független európai finomítók közül addig egyedüliként kapott befektetői fokozatot az S&P-től, amit a korlátozott versennyel jellemzett, erőteljes kiskereskedelmi pozíció és a finomítói tevékenységben érvényesülő, a nyugat-európai cégeknél számottevően jobb profitrés indokolt.

A Standard & Poor's 2006. áprilisban negatív figyelőlistára vette a magyar olajcéget, miután akkoriban ismertté vált, hogy a Mol átvételi ajánlatra készült az orosz OAO Udmurtneft olajtermelő vállalatra. Akkor az S&P azzal indokolta a lépését, hogy az Udmurtneft megszerzésének pénzügyi kihatása nagyobb és kockázatosabb lehet a vártnál.

Később azonban a cég levette a negatív figyelőlistáról a Mol besorolását, azzal az indokkal, hogy a cég akvizíciós kísérlete az Udmurtnyeftyre végül nem járt sikerrel. Ezzel együtt viszont a hitelminősítő negatív kilátást jelentett be a Mol osztályzatára, mondván: az Udmurtnyefty-próbálkozás mégis jelezte a magyar társaság "növekedési étvágyát".

A negatív kihatású figyelőlistára vétel a hitelminősítői gyakorlatban rövid időn belüli leminősítés kockázatára figyelmeztet; a negatív kilátás hosszabb időtávra szól, feloldása akár tényleges leminősítéssel, akár a kilátás stabilra történő visszajavításával is megtörténhet.

Az S&P 2006. decemberben végül ez utóbbi feloldási mód mellett döntött, azzal az indokkal, hogy a Mol "figyelemreméltó pénzügyi teljesítményt" ért el abban az évben.

Jelenleg is stabil kilátás érvényes a Mol "BBB mínusz" osztályzatára a Standard & Poor's listáján.

A Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege a tervezett INA-tranzakció kapcsán kiadott elemzésében ki is emelte, hogy a Mol elkötelezett e besorolás mellett, és emiatt a ház úgy látja, hogy a magyar olajcég rugalmassága az adósságból történő finanszírozás terén nagyon korlátozott. A Merrill Lynch szerint ugyanis ha az ügylet finanszírozásában nagy lenne az adósságrész, az jó eséllyel a Mol leminősítéséhez vezetne.

A ház ugyanakkor az eddigi jelzések alapján azt várja, hogy az ügylet – amelyről a cég londoni elemzői szintén úgy vélekedtek, hogy az "nem meglepő" – részvénycserés szerkezetű lesz.

A Citigroup londoni elemzése szerint mióta a Mol 2003-ban megszerezte az INA 25 százalékát, "keményen dolgozott" a vállalat átalakításán, különösen a finomítói részlegben, de nem tudott ellenőrző részre szert tenni, miközben az osztrák OMV "sikeresen konszolidálta a román Petromot".

A Citigroup elemzői is "aggályosnak" tartják, hogy meglesz-e a Molnak a pénzügyi rugalmassága az ellenőrző rész megszerzéséhez szükséges, a ház által a jelenlegi részvényárfolyam alapján 2 milliárd dollárra becsült befektetéshez, tekintve a sajátrészvény-vásárlásokat és a növekvő kitermelői beruházásokat.