A munkaügyi és népjóléti minisztérium által kidolgozott javaslat értelmében 2030-tól 65 évre emelkedik a jelenlegi 63 évről a nyugdíjjogosultsági korhatár. Ugyanakkor a biztosítási idő a jelenlegi 25-ről 35 évre növekszik. A jövőben ebbe az időszakba már nem lesznek beszámíthatóak az egyetemi évek.

A reform további fontos része, hogy a rokkantnyugdíjnak három fokozata lesz, s minden nyugdíjas munkát vállalhat anélkül, hogy ez bármiféle módon is érintené nyugdíját. A mai szabályozás szerint a nyugdíjasok munkavállalási joga korlátozva van.

Az új intézkedéseket 2010-től fokozatosan fogják bevezetni. Az ellenzék és a szakszervezetek is bírálják a nyugdíjreformot, s különösen a jogosultsági korhatár 65 évre növelését kifogásolják. „Vannak szakmák – például a bányászok – ahol az alkalmazottak meg sem érik ezt a kort” – mondta újságíróknak Zdenek Skromach volt munkaügyi és népjóléti miniszter. „A korhatárnak egységesnek kell lennie. Az esetleges problémákat másképpen fogjuk megoldani” – reagált Petr Necas, a tárca jelenlegi vezetője.

„Feltétlenül szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, mert a nyugdíjasok száma rohamosan emelkedik, s a mai, szolidaritás alapú rendszer ezt a jövőben nem fogja tudni finanszírozni. Az új rendszerben nagyobb szerepet kell kapnia a jövőről való egyéni gondoskodásnak” – szögezte le Necas, aki a második szakasz reformjait a korábbi hírekkel ellentétben valószínűleg már az ősszel a parlament elé viszi.

A nyugdíjasok jelenleg a tízmilliós lakosság mintegy 15 százalékát teszik ki. Demográfiai előrejelzések szerint 2030 körül ez 25 százalékra, további húsz év múlva pedig 30 százalékra emelkedik.