A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) csütörtökön közölt összesítése szerint a befektetési alapokból márciusban összesen 49 milliárd forintot vettek ki a befektetők, a piaci teljesítmények viszont hasonló mértékben növelték az alapok vagyonát, így összességében a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon 2 491 milliárd forint maradt.

"A tőkepiacok megnyugodni látszanak, a részvénypiacon jelentősebb pozitív korrekció is történt márciusban. Mindez kedvező hatással van az alapok tőkéjére. Ugyan márciusban még összességében több volt a visszaváltás, mint az új befektetés, azonban úgy tűnik, a nehezén már túl vagyunk, a tőkekivonás üteme megállni látszik" – idézi a közlemény Temmel Andrást, a BAMOSZ főtitkárát.

A tavalyi negyedik negyedévi hatalmas vagyonvesztés után az év eleje óta viszonylag stabil a befektetési alapok vagyona. Tavaly az év utolsó három hónapjában több mint 390 milliárd forint távozott a befektetési alapokból, a piaci teljesítmények pedig 115 milliárd forint veszteséget jelentettek a befektetőknek. Az alapok összvagyona 2008. végén 2.526 milliárd forint volt, azóta csak kisebb havi mozgások voltak.

Az alapok összvagyonának 57 százalékát kitevő nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok vagyona márciusban 0,6 százalékkal nőtt, a 23,6 milliárd forint tőkekivonást ugyanis az alapok több mint 31 milliárd forintos teljesítménye ellensúlyozta.

Március végén az alapok összvagyonának már 10 százalékát kezelték zártkörű értékpapíralapokban. A BAMOSZ értékelése szerint az intézményi befektetők töretlen bizalmát jelzi, hogy ezen alapok vagyona 12,4 százalékkal nőtt: márciusban újabb 8 milliárd forint érkezett a zártkörű alapokba, miközben az alapok teljesítménye is 19 milliárd forinttal növelte a vagyont. Csak a zártkörű garantált alapok vagyona csökkent, míg leggyorsabban a zártkörű pénzpiaci alapok vagyona nőtt. A hónap végén a zártkörű alapok összvagyona 246 milliárd forintot tett ki.

A nyilvános alapok közül a részvényalapok vagyona nőtt a legdinamikusabban, 9,1 százalékkal márciusban. Bár mintegy 200 millió forint távozott az alapokból, a piaci teljesítmények ugyanakkor 19,5 milliárd forinttal növelték a vagyont. Leggyorsabban a közép-kelet európai részvényalapok vagyona nőtt. A hónap végén a részvényalapokban 231 milliárd forint volt.

Az ingatlanalapok vagyona márciusban is tovább csökkent, az alapokból 4,3 milliárd forint tőkét vontak ki, s az alapok vagyonát 4,8 milliárd forint veszteség is csökkentette. Az ingatlanalapok vagyona így összességében 2,7 százalékkal csökkent, a hónap végén 324 milliárd forintot tett ki, ami az alapok összvagyonának 13 százaléka.

Az ingatlanalapokkal kapcsolatban megjegyzik, hogy a 90 forgalmazási napos visszaváltási időszakot alkalmazó nyíltvégű alapok április elejétől kezdik kifizetni a korábban leadott visszaváltási megbízásokat, így áprilistól az alapok tőkéjének erőteljesebb csökkenése várható. Áprilistól két nagyobb alap is zárt végűvé alakul, ezek esetében további jelentősebb vagyoncsökkenés nem várható, mivel az átalakulás kapcsán visszaváltó befektetők helyébe a mögöttes bankok fognak belépni.

A pénzpiaci alapokból ugyan 8,4 milliárd forint tőkét vontak ki márciusban, de a hozamok ennél nagyobb mértékben, több mint 10 milliárd forinttal növelték a vagyont, ami a hónap végén 922 milliárd forintot tett ki. A hazai pénzpiaci alapok mellett csak az euróövezeti likviditási alapokból vontak ki tőkét márciusban, a leggyorsabban viszont a forint euróhoz viszonyított leértékelődése miatt az euróövezeti pénzpiaci alapok vagyona nőtt.

A nyilvános garantált alapok vagyona márciusban 5,1 százalékkal 475 milliárd forintra csökkent, ez az összvagyon 19 százaléka. A 28,7 milliárd forint tőkekivonás mellett a piaci teljesítmények mintegy 3 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát.

A kötvényalapok összvagyona 6,6 százalékkal csökkent, a hónap végén 135 milliárd forintot tett ki. Márciusban mintegy 7,8 milliárd forintot vontak ki a kötvényalapokból, és az alapok összességében 1,7 milliárd forint veszteséget is elszenvedtek. A tőkekivonás a hazai kötvényalapokból történt, míg az egyéb nemzetközi hosszú kötvény alapok vagyona nőtt.

A vegyes (kötvény és részvény) alapok vagyona 3,2 százalékkal csökkent, március végén 94 milliárd forint volt. A hónap során 5,6 milliárd forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont 2,4 milliárd forinttal növelték a vagyont.