A törvényjavaslat kimondja, hogy ha az év első napján a lakás forgalmi értéke eléri a 30 millió forintot, akkor arról bevallást kell adni. Ugyancsak kötelező a bevallás beadása, ha a lakás forgalmi értéke alatta marad a 30 milliónak, de a számított értéke eléri azt.
   
A számított értéket két lépcsőben kell meghatározni. Az elsőben az alapterületet be kell szorozni a törvényjavaslat mellékletében megadott alapértékkel, majd az így kijött eredményt kell - számos tényezővel - korrigálni. 
   
Például ha valakinek Budapest II. kerületében van családi háza, akkor az alapérték 400 ezer forint négyzetméterenként. A XV. kerületben 275 ezer, míg a fővárosi agglomeráció községeiben 160 ezer, egy Tolna megyei községben pedig 93 ezer forint a négyzetméterenkénti alapérték.
   
Az alapértékkel kiszámított forgalmi értéket több tényezővel kell korrigálni, azaz szorozni. Például ha a ház téglából van, akkor a korrekciós tényező 1, míg ha a ház házgyári paneles, avagy könnyű szerkezetes (készház), akkor a korrekciós tényező 0,9. A fa (gerenda) ház korrekciós szorzója viszont 0,85, tehát az ilyen ház számított értéke 15 százalékkal olcsóbb, mint az ugyanott lévő, ugyanakkora téglaházé.
   
Ha az épület kora 10 és 30 év között van, akkor a szorzószám 1, de a 10 évnél fiatalabb épületeknél 1,15 a korrekciós tényező. A 30 évnél régebben épült házak forgalmi értéke 5 százalékkal, a 80 évnél idősebbeké 15 százalékkal csökken.
   
Korrekciós tényező a lakás teljes felújítása is, ami azt jelenti, hogy - megközelítőleg - az épület eredeti műszaki állapota és használhatósága kerül visszaállításra. Ha a teljes felújítás 10 éven belül történt, akkor a korrekciós szorzó 1,1, míg ha 10 és 20 év között, akkor a szorzó 1. 
   
Ha valaki felújítja a lakását, akkor az évi vagyonadójából levonhatja a felújítás számláiban szereplő áfát, de nem többet, mint amennyi maga az adó.