A Standard & Poor's szerint gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy az idei első negyedév lehetett az európai gazdaság visszaesésének mélypontja. A hitelminősítő az év későbbi szakaszaira már "szerény mértékben pozitív" növekedési adatokat vár, de egyelőre még rontotta az euróövezeti recesszióra adott idei egész évi prognózisát. A társaság elemzése szerint az európai gazdaság teljesítménye legalább 14 éve nem zsugorodott olyan ütemben, mint az idei első három hónapban. Az euróövezet hazai összterméke (GDP) 2,5 százalékkal csökkent az előző negyedévről, és 4,6 százalékkal éves összevetésben.

Az optimista előrejelzések számát növelte csütörtökön Barack Obama is, aki szerint az Egyesült Államok gazdasága a stabilizálódás jeleit mutatja azután, hogy évtizedek óta a legmélyebb válság sújtotta. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy "visszaléptünk a szakadék széléről", meglátása szerint nincs küszöbön katasztrófa, az amerikaiak kevésbé aggódnak jövőjük miatt.

A képet azonban árnyalja, hogy a londoni Cityben vannak az euróövezet egészére is kétévi recessziót jósló előrejelzések. A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságkutató háza, az Economist Intelligence Unit elemzői szerint az eurózóna GDP-értéke a két hónappal korábbi prognózisban szereplő 3,4 százalék, valamint a múlt havi előrejelzésbe beállított 4,3 százalék helyett 4,5 százalékkal csökken az idén.

Közben tovább várat magára az Opel-márka megmentése, sőt a kérdés akár diplomáciai válsággá is fajulhat Németország és az Egyesült Államok között. Berlin csütörtökön ugyanis élesen bírálta Washingtont, illetve az Opel anyavállalatát, a General Motorst amiatt, hogy új pénzügyi követeléssel álltak elő, meghiúsítva ezzel a remélt megállapodást a németországi gyár jövőjével kapcsolatos, hajnalig tartó válságtanácskozáson.

Az Európai Unió gazdasági együttműködésének mielőbbi újjáépítését szorgalmazta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, mivel véleménye szerint Brüsszel nem volt képes megbirkózni a gazdasági válság kezelésének nehezével. Az unió gazdasági impotenciáját érzékeltetve a volt jegybankelnök elmondta: a tagországok gazdaságait az az IMF finanszírozza, amely eddig a harmadik világ országainak bankja volt.

A válsággal kapcsolatos reálisabb magyarországi helyzetértékelést javasolt a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Akar László egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás utáni GDP-visszaesés a jelenleginél sokkal nagyobb, 20 százalék körüli volt, míg a reál-GDP és a lakossági fogyasztás - a recesszió ellenére - az idén még mindig 23-24 százalékkal a 2000-es szint felett alakul. A szakember szerint további fontos szempont, hogy a bérek jelenleg várható visszaesése is jelentősen elmarad az 1990-es évek közepén, a Bokros-csomag után bekövetkezett eséstől.

A munkanélküliségi ráta alakulása ugyanakkor a gazdasági helyzet további romlásáról számol be, a mutató utoljára 1996 második és harmadik negyedévében volt olyan magas, mint az idén február-áprilisban. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 3,767 millió volt, a munkanélkülieké 412 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 9,9 százalék, szemben az első három havi 9,7 százalékkal.

A gazdasági visszaesés jelentősen érezteti hatását a magyarországi irodapiacon is, így a múlt évben Budapesten átadott 250 ezer négyzetméternyi A-kategóriás iroda-felületből 100 ezer négyzetméter még kiadatlan, a három legnagyobb irodaház kihasználtsága pedig 30 százalékos. A visszafogott keresletet az Eston International szakértői azzal magyarázzák, hogy a cégek racionalizálják a költségeiket, a külföldi anyavállalatok pedig visszafogták leányaik terjeszkedését.