Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"9d8f8b8f-ada0-467c-9136-f54f729e18b6","c_author":"Ballai Vince","category":"elet","description":"MÁV-területen történt a favágás a zuglói körvasút mentén. A sok évtizedes fekete nyárt a napokban vágták ki tövestül, a helyieket megdöbbentette a fejlemény. Frissítés: megkeresésünkre a MÁV jelezte, próbálták, de nem lehetett megmenteni a fát. ","shortLead":"MÁV-területen történt a favágás a zuglói körvasút mentén. A sok évtizedes fekete nyárt a napokban vágták ki tövestül...","id":"20250404_fakivagas-mav-zuglo-korvasut-termeszetvedelem-vasut","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9d8f8b8f-ada0-467c-9136-f54f729e18b6.jpg","index":0,"item":"d3f86973-a736-4cd5-9f98-0e3c84df9177","keywords":null,"link":"/elet/20250404_fakivagas-mav-zuglo-korvasut-termeszetvedelem-vasut","timestamp":"2025. április. 04. 10:39","title":"Kivágták Zugló „legnagyobb fáját”, az önkormányzatot meg sem kérdezték róla","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3cea2b25-206f-4984-b1da-428807023f4d","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Többször is visszaalszik pár percre, mielőtt rászánja magát a felkelésre? Ne csodálkozzon, ha fáradt napközben.","shortLead":"Többször is visszaalszik pár percre, mielőtt rászánja magát a felkelésre? Ne csodálkozzon, ha fáradt napközben.","id":"20250404_szundi-funkcio-hatasa-alvasra-faradtsag-okai","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3cea2b25-206f-4984-b1da-428807023f4d.jpg","index":0,"item":"1495cf1e-c8eb-451b-83af-2d19f25e1bbd","keywords":null,"link":"/elet/20250404_szundi-funkcio-hatasa-alvasra-faradtsag-okai","timestamp":"2025. április. 04. 06:01","title":"A szundi gombbal segíti át magát az ébredés purgatóriumán? Könnyen lehet, hogy rosszul teszi","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"33047ef5-3531-4767-8475-f9c864e7d049","c_author":"HVG","category":"gazdasag","description":"A további kilátások is sötétek.","shortLead":"A további kilátások is sötétek.","id":"20250404_Donald-Trump-vamok-viszontvamok-tozsdek-zuhanas-leggazdagabbak-vagyona","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/33047ef5-3531-4767-8475-f9c864e7d049.jpg","index":0,"item":"13f246bd-e80a-40b9-bbfa-0b8b9dfb5ae9","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250404_Donald-Trump-vamok-viszontvamok-tozsdek-zuhanas-leggazdagabbak-vagyona","timestamp":"2025. április. 04. 12:09","title":"Vérengzés a tőzsdéken, egy nap alatt 208 milliárd dollárt vesztettek a világ leggazdagabb emberei a Trump-vámok miatt","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c1bdee8e-cd3d-4eea-90d2-083a6b1049f9","c_author":"EUrologus","category":"eurologus","description":"Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy megtagadta a Klubrádió 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó szerződésének megújítását, és kizárta a rádiót az említett frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásból – tájékoztatta a Bíróság az EUrologust.","shortLead":"Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy megtagadta a Klubrádió 92,9...","id":"20250403_klubradio_europai-birosag_fotanacsnok_jogallamisag-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c1bdee8e-cd3d-4eea-90d2-083a6b1049f9.jpg","index":0,"item":"0a6bceff-1b1d-4485-9359-a415622dc2f8","keywords":null,"link":"/eurologus/20250403_klubradio_europai-birosag_fotanacsnok_jogallamisag-ebx","timestamp":"2025. április. 03. 10:15","title":"Az Európai Bíróság főtanácsnoka: Jogsértően fosztották meg a Klubrádiót a frekvenciától","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1d3210b9-9e87-4778-aa1f-ef1abfd22dc5","c_author":"Domokos László","category":"360","description":"Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit az elnök csak megfejelt azzal, hogy a szabadkereskedelmet felrúgva vámokat jelentett be a világ legtöbb országával szemben. Az Európában is beinduló fegyverkezési boom azonban komoly lehetőségeket is nyithat a pénzcsinálásra. A várakozásokról és a befektetési lehetőségekről piaci szereplőket kérdeztünk.","shortLead":"Évtizedek óta nem látott piaci bizonytalanságot hozott az új amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája, amit...","id":"20250403_hvg-trump-tozsde-befektetes-hadiipari-konjunktura","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1d3210b9-9e87-4778-aa1f-ef1abfd22dc5.jpg","index":0,"item":"dbacc0dd-8da3-4093-88f9-2e91b2c78da4","keywords":null,"link":"/360/20250403_hvg-trump-tozsde-befektetes-hadiipari-konjunktura","timestamp":"2025. április. 03. 13:18","title":"Amit elveszthetnek Trump vámjain a befektetők, megnyerhetik a nekilóduló európai fegyveriparban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cbe0463f-b543-4f6c-8242-dce2b5d8afcc","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Az akció végül sikertelen volt, a miniszterelnök bejutott az épületbe.","shortLead":"Az akció végül sikertelen volt, a miniszterelnök bejutott az épületbe.","id":"20250404_A-Momentum-ujra-megprobalta-megakadalyozni-Orban-Kossuth-radios-interjujat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cbe0463f-b543-4f6c-8242-dce2b5d8afcc.jpg","index":0,"item":"a99268e9-1834-4af4-a6f0-57d53ad5cb03","keywords":null,"link":"/itthon/20250404_A-Momentum-ujra-megprobalta-megakadalyozni-Orban-Kossuth-radios-interjujat","timestamp":"2025. április. 04. 07:40","title":"A Momentum újra megpróbálta megakadályozni Orbán Kossuth-rádiós interjúját","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9244786b-c9bd-42b2-9b10-99f290ecc393","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Két érdekes újítást is tesztel a Windows 11-ben a Microsoft, kényelmesebb lehet a rendszer használata.","shortLead":"Két érdekes újítást is tesztel a Windows 11-ben a Microsoft, kényelmesebb lehet a rendszer használata.","id":"20250404_microsoft-windows-11-talcaikonok-meretezes-start-menu-valtozasok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9244786b-c9bd-42b2-9b10-99f290ecc393.jpg","index":0,"item":"7d41991f-7409-4f39-801a-94c46346dd4f","keywords":null,"link":"/tudomany/20250404_microsoft-windows-11-talcaikonok-meretezes-start-menu-valtozasok","timestamp":"2025. április. 04. 14:03","title":"Látványos változások jönnek a Windows 11-be, megnő a Start menü is","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5cc18bee-5a41-42d8-b020-731523ddeee1","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Meglepő módon a nagyrészt pingvinek és elefántfókák által lakott területeknek van gazdasági kapcsolata az Egyesült Államokkal.","shortLead":"Meglepő módon a nagyrészt pingvinek és elefántfókák által lakott területeknek van gazdasági kapcsolata az Egyesült...","id":"20250404_Hogyan-vethetett-ki-Trump-viszontvamokat-ket-lakatlan-szigetre","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5cc18bee-5a41-42d8-b020-731523ddeee1.jpg","index":0,"item":"c72991ba-61c0-425e-aa6f-48131000b1cc","keywords":null,"link":"/vilag/20250404_Hogyan-vethetett-ki-Trump-viszontvamokat-ket-lakatlan-szigetre","timestamp":"2025. április. 04. 06:41","title":"Hogyan vethetett ki Trump viszontvámokat lakatlan szigetekre?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A pénzügyi Titanic, amelyről nem gondolták volna, hogy elsüllyed
szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
A Lehman Brothers bedőlésével kapcsolatban emlegetik egy korábbi válságot okozó hedge fund, a Long Term Capital Management csődjét, amely a 90-es évek végétől egészen tavalyig a Wall Street modernkori történelme legnagyobb bukásának számított. Egyes vélemények szerint az LTCM 1998-as hanyatlása a jelenlegi hitelválságot modellezte kicsiben.
A Long Term Capital Management (LTCM) amerikai fedezeti alap (hedge fund) olyan volt, mint a Titanic: azt gondolták róla, hogy elsüllyeszthetetlen – írta róla az összeomlást követően, 1998 őszén az Economist. A Wall Street által is nagyra becsült pénzintézet pár évig tartó tündöklés után 1998 szeptemberében váratlanul omlott össze, és csak egy 4,6 milliárd dolláros mentőcsomagnak köszönhette, hogy nem rántotta magával a világ vezető befektetési bankjait.
Bár a céget – közgazdasági megítélés alapján – álomcsapat irányította, a gazdaságtörténelembe mégis az egyik legemlékezetesebb bukással íródott be. Ahhoz, hogy az LTCM pár év alatt hihetetlen népszerűségre tegyen szert és kialakulhasson körülötte az a mítosz, amely a válságok előidézésében nagy szerepet játszó eufóriát táplálta, nagyban hozzájárult az alap vezetésének elismertsége. Mi vezetett idáig?
Az árfolyamkockázati alapot 1994-ben John Meriwether, a 80’-as évek egyik legbefolyásosabb pénzügyi cégének, a Salomon Brothers-nek a kötvénykereskedelemért felelős volt alelnöke alapította a volt cégétől hozott csapatával és két Nobel-díjas közgazdász, Robert Merton és Myron Scholes részvételével.
Meriwether amolyan félistennek számított a Wall Streeten, az LTCM alapításakor pedig az irányításra igazi befektetővonzó személyiségeket toborzott maga mellé. Ilyen volt például David W. Mullins Jr., aki 1994-ben az LTCM-hez való átigazolás miatt mondott le a Fed alelnöki posztjáról. Mullins korábban, George Bush elnöksége idején pénzügyminiszter-helyettes, előtte pedig a Harvard Business School professzora volt. Meriwether emellett az új cégéhez csábította Myron Scholest és Robert Mertont is. Scholes a '70-es évek elején a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) a néhai Fischer Black matematikussal együttműködve kidolgozta a tőzsdei opciók ármeghatározására alkalmas matematikai formulát – ami nagymértékben segítette a részvényopciók piacának a fejlődését –, majd ennek az alkalmazását a Harvard Business Schoolon tanító Merton terjesztette ki, amiért végül közgazdasági Nobel-díjat kaptak. (HVG, 1998/40. szám)
Meriwether még a Salomon Brothers-nél a kötvénykereskedelem irányítójaként olyan matematikai modelleket dolgoztatott ki a maga köré gyűjtött szakemberekkel, amelyek révén a különböző állampapírok piaci értékelései és valós értékei közötti hézagokat kihasználó arbitrázsügyleteivel dollárszázmilliós nyereséget hozott a brókerháznak. Erre a modellre alapozva, ezúttal már az újonnan alapított LTCM-nél, a következő stratégiát alkalmazták: a nemzetközi piacokon olyan hasonló árképzésű eszközpárokat kerestek, amelyeknek az árfolyama együtt mozgott. Amikor ez a logikus együttmozgás megtört és az árfolyam egymástól eltérő irányba indul el, az olcsóbb kötvényekből bevásároltak, és várták, hogy az árak kiegyenlítődjenek. Például kiszúrták, hogy a 29 éves lejáratú államkötvények meglepően olcsók voltak a 30 éves lejáratúakhoz képest, mert az ügyfelek szerettek volna ugyan a portfoliójukban ilyen papírokat, de nem gondoltak arra, hogy a 30 éves lejáratú helyett alig valamivel rövidebb futamidejű, de olcsóbb 29 éveseket vegyenek. Így az LTCM a 30 éves állampapírokat lecserélte 29 éves lejáratúakra, és várt, hogy az árak közeledjenek egymáshoz.
Többek között ennek az üzleti modellnek köszönhetően az LTCM kiemelkedően sikeres volt: tündöklése idején - az Economist szerint - 38 ezer ilyen kötvénypárt találtak. Csak 1996-ban az LTCM befektetői 1,6 milliárd dolláros profitot könyvelhettek el, 1998-ra pedig annyi pénzük gyűlt össze, hogy a cég a 7 milliárd dolláros tőkéjének több mint harmadát visszaadta a befektetőinek.
Az LTCM megítélése ebben az időben olyannyira jó volt, hogy a Wall Street pénzintézetei felettébb nagyvonalúan hiteleztek a hedge fundnak, szinte minden kockázatról megfeledkezve. Nemritkán másoknak elérhetetlenül kedvezményes feltételekkel nyújtottak kölcsönöket az alapnak, amelybe előszeretettel fektettek pénzt is. Sőt, láthatóan az sem igazán zavarta a befektetőket, hogy a leginkább a határidős piacon spekuláló LTCM még annyi információt sem hoz nyilvánosságra az ügyleteiről, mint az egyébként szintén titkolózó más árfolyamkockázati alapok, amelyek rendszerint legalább utólag közölték ügyfeleikkel, milyen műveleteket végeztek a pénzükkel. Aki pedig hiányolta az információt, azzal közölték: ha ez probléma, akkor viheti a pénzét, és mehet más, kevésbé exkluzív alaphoz.
Amivel a képlet sem számolt (Oldaltörés)
Az üzletmenettel és a hozamokkal addig nem is volt baj, amíg a nemzetközi pénzpiacok a többek között a két Nobel-díjas közgazdász közreműködésével készített matematikai modellek szerint mozogtak. Az Ázsiában a ’90-es évek végén kirobbant pénzügyi válság azonban a gondosan kidolgozott számításokat kezdte megrengetni: az ártrendek kalkulálásánál a történelmi adatokkal számoltak ugyan, de a válság által produkált szeszélyekkel nem tudott mit kezdeni a modell.
Az LTCM igazán az 1998-as orosz válság kirobbanásakor került bajba. Az orosz állam ugyanis fizetésképtelenné vált és felfüggesztette kötvényeinek kifizetését, aminek következtében pánik tört ki a kötvénypiacokon. A kockázatok globális szinten teljesen átértékelődtek, valamennyi kockázatos befektetés leértékelődött, megugrottak a kockázati felárak, a befektetők pedig a biztonságosabb befektetések felé fordultak, vagyis szinte minden pénz amerikai államkötvényekbe menekült. A modellben ez a lehetőség sem szerepelt, így az alap az egyébként megszokott letétkiegészítési felhívásoknak egyre nagyobb erőfeszítések árán tudott csak eleget tenni. 1998-ban kevesebb mint 4 hónap alatt 4,6 milliárd dollárt bukott, és tündöklő csillagból hirtelen kiemelt kockázati tényezővé vált a hedge fundok között.
Bankok részvállalása a mentőakcióban
300 millió dollár: Bankers Trust, Barclays, Chase, Credit Suisse First Boston, Deutsche Bank, Goldman Sachs, Merrill Lynch, J.P.Morgan, Morgan Stanley, Salomon Smith Barney, UBS 125 millió dollár: Société Générale 100 millió dollár: Lehman Brothers, Paribas A Bear Stearns nem vett részt a mentőakcióban. (Forrás: Wikipedia)
Az LTCM-nek tőkeinjekcióra lett volna szüksége, csakhogy a vállalatnak eddig hitelező bankok elzárták a pénzcsapokat és újabb befektetőket sem talált a vezetés. A fedezeti alapot ekkor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vezetésével a nemzetközi pénzvilág akkori elitjét jelentő 15 bank és brókerház 3,65 milliárd dolláros tőkeinjekcióval mentette meg, mondván: a céget meg kell menteni, hogy elkerüljék a pénzpiacok válságának további elmélyülését. Greenspan, a Fed akkori elnöke később az így végrehajtott tőkeemelést - a HVG 1998-ban erről írt cikke szerint - a nemzetközi pénzpiacok és az Egyesült Államok gazdaságának védelmében végrehajtott, egyetlen centnyi adófizetői pénzt nem tartalmazó szükséges mentőakciónak nevezte, baljóslatúan hozzátéve: százával rejtőzhetnek hasonló potenciális katasztrófát rejtő ügyek a piacok felszíne alatt. Az LTCM a mentőakció után még egy pár évig működött, végül az évezred elején felszámolták.
A kockázati alap bedőlése a kilencvenes évek végéig a Wall Street modernkori története legnagyobb bukásának számított, amit azóta a Lehman Brothers döntött meg 2008 szeptemberében.
A fedezeti alap összeomlása egyes vélemények szerint a jelenlegi hitelválságot modellezte annak idején, a pénzpiaci szereplők akár tanulhattak volna belőle. A kérdések pedig, amelyek egy évtizede az LTCM csődjét követően felmerültek, kísértetiesen hasonlítanak azokhoz, amelyeket a mostani válság vet fel: a pénzügyi intézmények valóban annyira jól kezelik-e a kockázatokat, mint ahogy állítják magukról? Szükséges volt a Fed közbelépése és egyáltalán szükség volt az intézmény megmentésére? Hogyan kellene változtatni a pénzügyi rendszer szabályozásán?
Már az LTCM csődje is rámutatott arra, hogy a pénzintézetek kockázatkezelésében és a pénzügyi rendszer szabályozásában szükség lett volna változtatásokra, és úgy tűnik, egy évtizeddel később, egy ennél jóval nagyobb volumenű válság lefolyása kapcsán újból ezt a következtetést kellett levonni. Vajon a mostani krízisből mennyit sikerült tanulnia a pénzügyi szektornak? Meglátjuk a következő válság kitörésekor.
Hinné-e valaki, hogy virágokkal romba lehet dönteni egy fejlett ország gazdaságát? Pedig ez nem kérdés, hiszen megtörtént. A világ első modern pénzügyi kríziséért, s a kereskedelemből dúsgazdaggá vált Hollandia padlóra döntéséért a kapzsiság mellett a tőzsdei árucikként nagy karriert befutott tulipánhagymák a felelősek.
A jelzálogpiaci válság megmutatta a spekulatív fedezeti alapok, az úgynevezett hedge fundok rendkívüli kockázatosságát. E sajátos képződményekkel Magyarországon csak a tehetősebbek kacérkodnak.
Az adósság nem csak mostanság jelent gondot, hiszen az ember, amióta társadalomba szerveződött, hajlamos kölcsönkérni, és bizony van, hogy nem tudja megadni. Ha valaki ilyen szégyenbe keveredett, a régi időkben csúful elbántak vele. Felidézzük a múlt árnyait.
Soros György tőzsdeguru pár napja a Wall Street Journalnek amiatti aggodalmáról beszélt, hogy a globális válság kezelésére túl sok pénzt pumpálnak a világgazdaságba, ami egyensúlytalanságot okozhat. Nem dőlhetünk hátra, hiszen az állami pénzpumpával létrehozott felesleges likviditás következményei kiszámíthatatlanok, és még a stagfláció árnya is itt kísért. Jöhet ennél rosszabb? Jöhet bizony. És a múltban nem egyszer jött is.
Stabilizáció, nemzetközi segítség, gazdasági egyensúlyhiány, növekvő adósságszolgálati terhek, bizalomhiány, valutastabilitás – ismerősen csengő, mostanában gyakran hallott fogalmak. E kulcsszavak ugyanúgy jellemezték Magyarország helyzetét az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idején is. Ráadásul az akkori magyar pénzügyi és politikai vezetés mentalitásában is felfedezhető némi hasonlóság a maihoz. Ennyire ne változtunk volna?