A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. A bánya és az erőmű 2020-ig történő teljes üzemeltetése akár 100 milliárd forintjába is kerülhet az államháztartásnak. A Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak – állapítja meg a GKI tanulmánya.

A gazdaságkutató javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem –részben biomasszára alapozva – működne tovább. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja többek között a körülbelül 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását, az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat. A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint lenne, amit a VÉRT még veszteséges működés nélkül elbírna. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke (nyugdíjhoz, álláskeresési járadékhoz, segélyekhez) 2014-ig körülbelül 2,8 milliárd forint lenne. A GKI szerint az elbocsátottak munkaerőpiaci reintegrációja célzott foglalkoztatási alappal biztosítható lenne, amelyre a GKI által javasolt elkülönítendő összeg felső értéke 5 milliárd forint (átlagosan 5 millió forint/elbocsátott dolgozó) lenne.

A Vértesi Erőmű jelenleg az Oroszlányi Erőművet és a Márkushegyi Bányát működteti. Az erőmű a bánya feketeszén termelését, valamint a Vértesi Erdészeti Zrt. által termelt biomasszát használja fel, amiből áramot, valamint távhőt állít elő Oroszlány részére. A biomassza-égetéssel előállított áramot – amely a termelés 18 százalékát teszi ki – az MVM 2012 végéig szóló szerződés keretében, rögzített áron veszi át, de a termelés nagyobb részét szabadpiacon értékesíti.

A bánya szénkészlete – összhangban az erőmű hátralévő élettartamával – körülbelül 10 évre elegendő a tanulmány szerint. Az erőmű jelenleg 4 blokkal üzemel: kettő kőszenes, kettő biomassza és kőszén együttégetésével üzemel.

A VÉRT nettó árbevétele 2008-ban 31,4 milliárd forint volt, amelyben 6 milliárd forint feletti értékben továbbadott áram is szerepel. Ehhez 8,5 milliárd forint szénfillér támogatás társult. Az erőmű valós vesztesége 5-6 milliárd forint volt – áll a GKI tanulmányában.

A VÉRT gazdálkodása 2009-ben a világgazdasági válság következtében mélyen a megtermelt áram önköltsége alá esett szabadpiaci áramár következtében növekvő, éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat. Ezt enyhíti 7,5 milliárd forint szénfillér támogatás – amelynek 2011-től nincs jogi alapja. A dotáció egy VÉRT dolgozóra jutó összege tavaly csaknem 4 millió forint volt, ami sokkal magasabb annál a támogatásnál, amit munkahelyteremtésre kaphatnak vállalkozások (jellemzően 1 millió forint körüli összeg).

A tanulmány megállapítja, hogy a szabadpiacra való áramtermelés önmagában csak 102 euró/MWh árszinten hozna nyereséget, ami az első negyedévi átlagár 1,8-szerese. Pozitív eredmény elérésére 80 euró/MWh közelében akkor nyílna lehetőség, ha a garantált átvétel révén termelt nyereség finanszírozná a szabadpiaci értékesítés veszteségét, ami viszont 45 százalékos áremelkedést jelentene. Ekkora áremelkedés azonban rövid távon nem valószínű.

A VÉRT 2020 végéig kötelezett Oroszlány távhőellátására, felmondás esetén 2-3 évig (a helyettesítő belépéséig) szól a kötelezettség. A javasolt kétblokkos erőmű a GKI szerint ennek a kötelezettségnek képes eleget tenni. A VÉRT által termelt áramra viszont jelenleg, s várhatóan a következő 2-3 évben nincs szüksége a nemzetgazdaságnak.