A piaci szereplőknek egyelőre még nem kell attól tartaniuk, hogy egyik napról a másikra életbe lép az új szabályozás, hiszen az amerikai tőzsdefelügyelet egyelőre véleményezteti a javaslatát, ami még legalább egy hónapos intervallumot jelent a változás bevezetéséig.

A S.E.C. új javaslata a short-ügyleteknél megkövetelné, hogy az eladás pillanatában érvényben lévő legjobb árnál csak magasabbat ajánljanak a leendő vevőknek. Az új szabály nagyon hasonlítana az úgynevezett „tick-test”-re, amely 2007. június 6-ig volt érvényben több tőzsdén és a short-ügyletek kötésének módját és mikéntjét határozta meg. A szabályt eredetileg azért vezették be, hogy megakadályozzák az egyébként is lefelé tartó részvényárak hirtelen zuhanását.

A New York-i tőzsdepalota. Volna kereslet a jó szabályozásra © Wikipedia

A jelenlegi javaslat magva nem teljesen új, a korábbi szabályozásnál azonban szigorúbb lenne és bevezetése is könnyebb volna a jelenlegi piaci struktúrában – írja a The New York Times. Pillantnyilag semmilyen korlátozás nincs érvényben a short-ügyletekre addig, amíg az eladó eszközöket tud kölcsön venni. A shortolásnál ugyanis kölcsönvett részvényekkel kereskednek annak reményében, hogy később sokkal alacsonyabb áron vissza tudják vásárolni, s ezzel zsebre vághatják a hasznot.

A Lehman Brothers tavalyi bedőlése óta – amikor is a pénzügyi piacok majdnem teljesen összeomlottak – egyre nagyobb nyomás nehezedik a felügyeletre, hogy kezdjen valamit a short-ügyletekkel. Sokan ugyanis a piaci zavarokat ezekkel a műveletekkel hozták összefüggésbe. Első következményként néhány pénzügyi részvény esetében átmenetileg meg is tiltották a short-ügyleteket, emellett az amerikai Kongresszus több tagja állandó változtatásokat is szorgalmazott a szabályozásban.

Bár a Wall Street-i szereplők nagy része vitatta, hogy a shortolás okozta volna a piacok zuhanását, sőt akadémiai elemzések sem támasztották alá ezt az elméletet, a nyomás mégsem enyhült a felügyeleten.

A S.E.C. egyrészt arról kért véleményeket, hogy a short-ügyletekre vonatkozó korlátozások azonnal és minden részvényre vonatkozzanak-e, vagy csak abban az esetben lépjenek érvénybe, ha az adott részvény árában bizonyos nagyságú – például 10 százalékos – esés következik be, illetve az összes részvényre akkor, ha egy fő piac átlagos árszínvonalában hasonló csökkenés (például 10 százalék) jelenik meg. A tőzsdék az utóbbit tartanák szükségesnek.

Egyes vélemények szerint a régi szabályozás alkalmazása relatíve könnyű volt, hiszen minden ügylet egy helyen, egy parketten történt, most viszont az adás-vételek egyszerre több helyszínen történnek. Bár a piacok az ügyletek közlését akár 90 másodpercig is késleltethetik, brókercégek szerint pont emiatt szinte lehetetlenség biztosan megmondani, hogy az utolsó ügylet milyen áron köttetett. Emiatt szerintük a régi szabályozás alapján lehetetlen adminisztrálni az ügyleteket.

A S.E.C. erre egy alternatív javaslattal is előállt: eszerint kizárólag az adott pillanatban érvényes legjobb árhoz viszonyítaná a szabály alkalmazását – egy olyan adathoz, amelyet mindig frissítenének és könnyen hozzáférhető lenne. Így például, ha a legjobb árat 20 dollárban határozzák meg, a short-ügylet eladója tesz egy 20.01 dolláros ajánlatot és ezt az ajánlatot valaki elfogadja, akkor az ügylet kivitelezhető lenne. De egyetlen short-ügylet sem lenne azonnal végrehajtható, legalábbis addig nem, amíg minden vevő legjobb árra tett ajánlatát nem teljesítik. Mivel a felügyelet szerint ez utóbbi megoldás valószínűleg a törvényes shortolás előnyeit megnyirbálná, beleértve a likviditás és árazás hatékonyságát, az ügyben is kikérte a piaci szereplők véleményét.

A S.E.C. emellett ahhoz a felvetéséhez is várta a széljegyzeteket, hogy a felvázolt szabályozás bevezetése megakadályozhatná-e az olyan, feltehetően rossz szándékú, manipulatív ügyleteket, amelyek a piac összeomlásához vezetnek, és ez növelné-e a befektetők bizalmát.

Abban az esetben, ha a S.EC. az új szabályozás bevezetése mellett dönt, még az esetleges kivételeket is meg kell határoznia. A Wall Street ugyanis minden olyan piaci szereplőt kivonna e szabályozás alól, amely úgynevezett piacsemleges stratégiákat folytat. Véleményük szerint ezeknek a szereplőknek szükségtelenül nagy kockázatokat kellene vállalniuk ahhoz, hogy a pozíciójukat fenntarthassák egyik napról a másikra, amíg az adott tőzsde zárva tart.

Bár a bevezetendő új szabályozás csillapíthatja a kedélyeket és úgy tűnik a Nasdaq-on és más főbb tőzsdéken véget vetne a shortolás említett formájának, ám egyesek szerint az olyan short-ügyletek, amelyek kölcsönvétel nélkül zajlanak („naked short-selling)”, továbbra is gondot okoznának. A S.E.C. viszont a rá nehezedő nyomás miatt lépéskényszerben van, vagyis tennie kell valamit.