szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jelek szerint véget ér a legmagasabb személyi jövedelemadó kulcsok elmúlt hét évben tapasztalt globális csökkenése, mivel egyre több kormány számít biztos költségvetési bevételre a legtehetősebbek adóterhének növelésétől a válság közepette - olvasható a KPMG nemzetközi tanácsadó cég hétfői közleményében.

A KPMG 2003 és 2009 között 86 országra kiterjedően vizsgálta a legmagasabb kategóriájú személyi jövedelemadók és társadalombiztosítási járulékok globális változásait, és csökkenő trendet állapított meg: a legmagasabb jövedelmi sávban az átlagos jövedelemadó-kulcs a 2008-as 29,2 százalékról 2009-re 28,9 százalékra mérséklődött.

A KPMG elemzői ennek ellenére úgy vélik, hogy 2010-re megfordulhat az elmúlt hét év csökkenő tendenciája. A közlemény szerint egyes országok - így például az Egyesült Királyság  és Írország - már tervbe vették a legmagasabb adókulcs megemelését, míg mások egyelőre vizsgálják ennek lehetőségét.

A KPMG tanulmánya szerint még mindig az Európai Unió állampolgárai fizetik a világon a legmagasabb személyi jövedelemadót. Ha a társadalombiztosítást és a személyi jövedelemadót együttesen tekintjük, akkor Dánia rendelkezik a legmagasabb, 62,3 százalékos adókulccsal. Az ázsiai és a csendes-óceáni térségben Japán a listavezető a maga 50 százalékával, míg Latin-Amerikában Chile áll az első helyen 40 százalékos adókulccsal.

Magyarország a globális skálán tekintve egyértelműen a magasabb adókategóriába tartozik, ami elkerülhetetlenül hátrányt jelent az ország versenyképessége szempontjából, és fokozza az adóelkerülést - idézi a közlemény Mike Glover, a magyarországi KPMG adótanácsadó részlege vezetőjének véleményét.

A bruttó 100 ezer dollár éves jövedelemmel rendelkező munkavállalók esetében - a személyi jövedelemadó kulcsát és a munkavállalói járulék mértékét együttesen vizsgálva - a legmagasabb kulccsal Szlovénia (54,9 százalék), Horvátország (53,5 százalék) és Magyarország (48,1 százalék) rendelkezik a vizsgált országok közül. A 300 ezer dollárt kereső alkalmazottak esetében a legmagasabb adókulcsot Szlovéniában (60,4 százalék), Dániában (57,1 százalék) és Horvátországban (54,5 százalék) regisztrálták.

A tanulmány vizsgálta a munkavállalói és munkaadói járulékok együttes terhét is a bruttó 100 ezer és 300 ezer dolláros jövedelmi kategóriákban. Az adatok szerint mindkét esetben Franciaország rendelkezett a legmagasabb, nagyjából 60 százalékos összevont járulékteherrel, ez után következett Belgium 47 százalékkal, majd Magyarország és Olaszország 40-45 százalék körüli szinttel.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Vállalkozás

A KPMG ötszázalékos áfát javasol a szállodai szolgáltatásoknál

Nem csökkenne a turizmusból származó közel 2 600 milliárd forintos összesített adó és járulékbevétel 2008-2013 között, ha a szállodai szolgáltatások jelenlegi 20 százalékos áfája öt százalékra csökkenne - mutatta ki a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) pénteki tájékoztatóján Káli Zoltán, a KPMG menedzsere.

MTI Gazdaság

KPMG: a világon a legmagasabb jövedelemadó kulcs átlaga 28,8 százalék

A legfelsőbb személyi jövedelemadó kulcsok a világban 2003-2008 között átlagosan 2,5 százalékkal 28,8 százalékra csökkentek, mivel a kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt bevételszükségleteik és a munkaerő fokozottabb globális mobilitásának hatása között – áll a KPMG kedden kiadott nemzetközi tanulmányában.

MTI Vállalkozás

KPMG: kevesebb cégfelvásárlás és fúzió

A fúziók és vállalatfelvásárlások összértékének és számának a csökkenését jósolja 2008 második félévére világszerte a KPMG által kiadott Global Predictor. Simonyi Tamás, a KPMG tranzakciókért felelős vezetője a közép-kelet-európai régióban is az akvizíciós tevékenység csökkenésére számít.

Vállalkozás

Legújabb szja-változások: fellélegezhetnek a veszteséges cégek

A 2010-es személyi jövedelemadó törvényben és a TB (Eho) törvényben egy-egy teljesen új fogalmat vezettek be. Fontos, hogy bár ezek a fogalmak a teljes munkavállalói kört lefedik, a törvény rendelkezést csak az egyéni vállalkozói kivét összegére, illetve a társas vállalkozás személyes közreműködői díjára tartalmaz. Nem érinti a változás a veszteséges (nem képződik osztalékalap) vállalkozásokat, illetve azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre nem kötelezettek. Az alkalmazottak jövedelmét, járulékalapját sem érintik a törvény rendelkező részei. Mi a törvénymódosítás lényege?