A fizetni képes adósok jobb feltételekkel juthattak volna hitelhez, míg a kockázatosnak ítélt ügyfeleknek ajánlott drágább hitelkonstrukciók vélhetően elriasztották volna a magukat túlvállaló ügyfeleket, így nekik most nem kellene szembesülniük a fizetőképességüket meghaladó törlesztési kényszerrel. Akkor talán most nem arról szólnának a hírek, hogy mennyivel nőtt a rossz adósok, azaz a KHR listások (korábbi nevén: BAR-listások) száma – sorolja az érveket a pozitív adóslista mellett a CEMI.

Az elérhető számok jelzik a problémás hitelek és adósok számának jelentős növekedését, és nagyon valószínű, hogy idén szeptembertől a számok még tovább romlanak.

A CEMI szerint érdemes lenne ismét végiggondolni a pozitív adóslista bevezethetőségét Magyarországon. „Ennek lényege, hogy a pénzintézet valódi kockázatközösséget vállaljon a hitel kihelyezéskor az ügyfeleivel, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a bizonyíthatóan jó adósoknak ne kelljen viselniük a rossz adósok kockázatát” – hangsúlyozza Vadas László, a CEMI igazgatója.

Az Európai Unió országaiban működő hitelnyilvántartó rendszerek – melyek vagy központi hátterű, kötelező hitelnyilvántartó rendszerek, vagy piaci alapon szerveződő, úgynevezett credit bürók – között lehet találni példát a negatív és pozitív, vagy mindkét információt tartalmazó rendszerekre is.

Pozitív listás hitelinformációs rendszer létezik például az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban, Norvégiában, Belgiumban és Olaszországban. A pozitív listák alkalmazásával egyidőben megnövelték a fogyasztóknak nyújtott adatvédelmi garanciákat, megtiltották vagy korlátozták a listák marketing célú felhasználását és szigorították a személyes adatok kezelését.

Összességében az Európai Unióban működő hitelinformációs rendszerek sokszínűsége azt támasztja alá, hogy az adatvédelmi előírások – megfelelő garanciák és célhoz kötöttség mellett – nem lehetnek akadályai a pozitív listás hitelinformációs rendszer működésének. A tengerentúlra kitekintve az Egyesült Államokban is a teljes, azaz a pozitív és a negatív információkat is tartalmazó listát alkalmazzák.

A konjunkturális hatások miatt kialakult hazai banki hitelezési verseny élesedésével az elmúlt években egyre több „akciót” ígértek a pénzintézetek. „Az ’akciós’ kamatok lejártával megemelkedő terheket tovább növelte az árfolyamváltozásból eredő plusz kiadás, valamint az egyre több nem fizető adós költsége, amit a válság mélyülésével a bankok sok esetben továbbhárítottak, terítettek a jó ügyfelekre is. A bankok gyakorlatilag egyoldalúan átárazták teljes hitelportfóliójukat, megemelve a kamatokat és/vagy a kezelési költségeket.” – mondta Vadas László.

A pozitív adóslista ezen a helyzeten akár segíthetne is a CEMI szerint. Bármilyen piacról is legyen szó, minél kockázatosabb egy befektetés, annál magasabb az ára. Ha az ügyfeleket képes megfelelően szegmentálni a hitelező bank, úgy az adott ügyfél kockázati szintjének megfelelő árazást alkalmazhatna. Amennyiben a rendszer megfelelően működik, akkor a pénzintézet kockázattal súlyozott jövedelmezősége nem változik és a rendszer maga is átláthatóbbá válhatna – állítja a CEMI.

A kormány még tavaly októberben jóváhagyta ugyan a központi hitelinformációs rendszerről (khr) szóló törvényjavaslatot, amely egy teljes körű lakossági hitelnyilvántartást is magában foglalt volna, pozitív adóslistával kiegészülve, az adatvédelmi ombudsman azonban ellenezte a rendszert. A parlament azóta még nem tárgyalta a javaslatot.