A polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki, és emiatt sokan megalapozatlanul vettek fel hiteleket, jelzálogot, illetve hajtottak végre pénz- és tőkepiaci tranzakciókat – állapították meg az átfogó tanulmányban, amelyben a közügyek társadalmi kommunikációjának folyamatát vizsgálták.

Mint írták, a kormány tavaly október 10-ig „bagatellizálta a pénzügyi világválság veszélyeit”, majd „száznyolcvan fokos fordulattal látványos válságkommunikációs offenzívába kezdett". Ezen kívül sok hazai véleményformáló tényező és médium nem fordított kellő figyelmet a lakosság felkészítésére.

A Fidesz a pénzügyi világválság magyarországi megjelenése után azt állította, hogy „a nemzetközi krízis nem okozója, hanem csupán leleplezője volt Magyarország államcsőd közeli helyzetének” – tették hozzá.

A BKF tanulmánya szerint a válságkezelők felelősségét súlyosbítja, hogy olyan nyilatkozatokat is tettek, amelyek gátolhatták a lakosság tisztánlátását. A szakértők emlékeztetnek rá, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, miközben sok bank még október elején is reklámozta hitelfelvételi konstrukcióit.

A BKF elemzése szerint a válság kommunikációjának ellentmondásosságát az is magyarázhatja, hogy a pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant be. Ebben a Fidesz azt hangoztatta, hogy a magyarországi válságért a kormány a felelős, amiért le kell mondania, a másik oldal pedig azt állította, hogy „az ország túljutott a nehezén, és ígéretes jövő küszöbén áll”.

A tanulmány kitért rá, hogy a kormány kommunikációja „az utolsó pillanatig kínosan került minden olyan témát, amely a Fidesz 'válságretorikáját' bármilyen módon legitimálhatta volna, később pedig fő erőit arra összpontosította, hogy a kabinet válságkezelésének sikerességét demonstrálja, és a Fideszt egy destruktív, hazafiatlan politikai erő pozíciójába szorítsa bele”.

A több mint 200 oldalas tanulmányt a BKF kutatói állították össze a 2008. augusztus 1. és 2009. január 1. között megjelent közszereplések és sajtótudósítások felhasználásával. A szakértők 338 kommunikációs közszereplő 925 megszólalását vizsgálták. Emellett 84 magyarországi sajtóorgánum 11 879 tudósítását dolgozták fel.