HVG

A görög kormány 4,8 milliárd euró értékű – a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő – költségvetési szigorításról döntött. Ez a harmadik megszorító csomag azóta, hogy fény derült a görög költségvetés valós helyzetére, vagyis arra, hogy az államháztartási hiány tavaly megközelítette az éves GDP-érték 13 százalékát.

Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök közölte: Görögország megmutatta, hogy képes nehéz döntésekre, most pedig várja Európa támogatását, ami a megállapodás másik fele. Papandreu ugyanakkor a kabinetülésen kijelentette, hogy ha az EU-partnerek nem tudnak megfelelő támogatást nyújtani, Görögország az IMF-hez fordulhat vészhitelért – írta a csütörtöki Financial Times egy görög kormánytisztviselőt idézve. Londoni elemzők szerint azonban nem biztos, hogy Görögország valóban a valutaalap segítségét akarja kérni.

Az Eurasia Group nevű globális politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport a görög intézkedések bejelentése után kiadott londoni gyorselemzésében azt írta: az IMF "időnkénti felemlegetése" Görögország részéről – és Papandreu tervezett washingtoni útja is – inkább a görög alkupozíció javítására szolgál az euróövezeti hatóságokkal szemben. Mind Athén, mind az euróövezet valójában szívesen kihagyná az IMF-et a kialakult helyzet rendezéséből – vélték az Eurasia Group londoni elemzői.

Hasonló véleményt közölt nemrég a The Economist című vezető brit gazdasági-politikai folyóirat. A lap egyik legutóbbi kiadásának elemzése szerint az uniós illetékesek elborzadnak attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez „megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán”. Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek.

Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus – állt a The Economist írásában.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő minapi londoni helyzetértékelő telekonferenciáján ugyanakkor az hangzott el, hogy a megrendült helyzetű valutauniós tagok felkarolásának értelmes módja lenne az IMF igénybevétele, mivel az euróövezeten belül nincs meg a jogi mechanizmus valamely tagállam pénzügyi megsegítésére.

A Fitch szakértői hangsúlyozták, hogy az euróövezet nem költségvetési unió, költségvetési szempontból a nemzeti szuverenitásra épül, és arra az elvre, hogy az adósságszolgálat terheit az adott ország – és nem más tagállamok – adófizetőinek kell állniuk.

Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service nemrégiben kiadott londoni elemzése szerint azonban nehéz elképzelni, hogy azok a kormányok, amelyek Magyarországot és Lettországot is kisegítették, szükség esetén megtagadnák a likviditási támogatást egy euróövezeti tagállamtól.

A Moody's az egyetlen a három nagy hitelminősítő közül, amelyik még az elsőrendű "A" kategóriában tartja a görög adósosztályzatot. A Fitch Ratings és a Standard & Poor's már átminősítette Görögországot a közepes befektetői "BBB" sávba.

Görögország az első – és eddig az egyetlen – olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő visszasorolt a közepes befektetői "BBB" kockázati osztályba. A Moody's ugyanakkor a görög kiigazító lépések után kiadott új londoni gyorselemzésében azt írta: a költségvetési intézkedések összeegyeztethetők a cég által Görögországra érvényben tartott "A2"-es adósosztályzattal, és egyértelműen jelzik a kormány eltökéltségét a közfinanszírozás feletti ellenőrzés visszaszerzésére. Az intézkedések – ha maradéktalanul végrehajtják őket – növelik az adóssághelyzet stabilizálódásának valószínűségét is – áll a Moody's értékelésében.