A szezonálisan nem igazított adatok szerint márciusban a háztartások 13 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. A devizahiteleknél viszont a törlesztések összege csaknem 28 milliárd forinttal meghaladta a felvett hitelek összegét, azaz ennyivel csökkent a devizahitelek állománya.

A betétállománynál fordított a helyzet: a forintbetétek állománya 131,5 milliárd forinttal csökkent, a devizabetéteké ugyanakkor 36,5 milliárd forinttal nőtt, ami összességében a betétállomány 95 milliárd forintos zsugorodását eredményezte.

Az MNB statisztikájából kiderül, hogy a vállalatok magatartása nagyban hasonlít a háztartásokéhoz. A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint a nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek állománya 28,3 milliárd forinttal emelkedett, míg a devizahiteleinek állománya 187,9 milliárd forinttal csökkent.

Ebben a szektorban a forintbetét állomány 56,5 milliárd forinttal csökkent, míg a devizabetét állomány 49,3 milliárd forinttal emelkedett, így összességében 7,2 milliárd forint nettó betétkivonás történt.
 
A háztartások által felvett forint alapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül 56 százalék volt márciusban (a lakáshiteleken belül 35 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 61 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 96 százalék) − áll a jegybank közleményében.
 
A lakáscélú és szabad felhasználású forint jelzáloghitelek  átlagos hitelköltség mutatója márciusban jelentősebb mértékben csökkent: az MNB közlése szerint a februári 11,9 százalékról márciusra 11,2 százalékra. Még látványosabb a csökkenés a múlt év márciusához képest, akkor ugyanis az átlagos hitelköltség mutató 15,2 százalék volt.

Az euróban mért átlagos hitelköltség-mutató is csökkent februárról márciusra 9,1 százalékról 8,9 százalékra. Tavaly márciusban 9,5 százalék volt. A háztartások svájci frankban mért átlagos hitelköltség mutatója az utóbbi hónapokban 6,25 százalékon stagnált. Tavaly márciusban 7,6 százalékos kamatot regisztrált az MNB.