A javaslat az európai szintű intézkedések összehangolását, az átláthatóság növelését és a pénzügyi piacokon mutatkozó kockázatok csökkentését célozza – olvasható az uniós végrehajtó testület közleményében. Az új szabályozás egyértelmű hatásköröket biztosít a nemzeti, illetve az európai szabályozó hatóságoknak.

"Rendes körülmények között a short ügyletek fokozzák a piaci likviditást, és hozzájárulnak a hatékony árképzéshez. Válsághelyzetben lévő piacokon azonban a shortolás megnöveli az áresések lehetőségét, ami rendellenes piaci működéshez és rendszerkockázatok kialakulásához vezet" – magyarázta a szabályozás szükségességét Michel Barnier, az uniós belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos.

Szerinte a most elfogadott javaslat növelni fogja az átláthatóságot, megkönnyíti a hatóságoknak a kockázatok felismerését az államkötvények piacán. A szabályozó hatóságok hatásköre is egyértelműbb lesz: az új Európai Értékpapírpiaci Felügyeleti Hatósággal (ESMA) egyeztetve kivételes esetekben korlátozhatják, vagy akár be is tilthatják a shortolást.

Short ügylet esetén az eladó olyan értékpapírt értékesít, amely nincs a tulajdonában, azért, hogy azt később - teljesítés céljából - visszavásárolja. A fedezetlen rövidre eladás (naked short selling) esetében az eladó a short ügylet lebonyolítása előtt nem is veszi kölcsön az értékpapírt, és nem is állapodik meg ezen értékpapír kölcsönvételéről az elszámolás előtt. Ez magában hordozhatja az elszámolási mulasztás – vagyis az ügylet nem teljesítésének – különleges kockázatát.

Amióta a pénzügyi válság felütötte a fejét, számos tagállam hozott intézkedést a short ügyletek felfüggesztésére vagy betiltására. Megfelelő uniós összehangolás nélkül azonban ezek az intézkedések nemcsak rossz hatásfokúak, hanem zavarokat is okozhatnak a piacon, kedvezőtlenül hathatnak például a befektetői bizalomra.

E pillanatban kevés megbízható információ áll rendelkezésre a short ügyletekről: a piaci szereplők és a szabályozó hatóságok nem könnyen látják át, mely értékpapírokat értékesítették shortolással, és milyen következményekkel jár mindez. A most elfogadott javaslat megköveteli, hogy minősítsék "rövidnek" – ez a minősítés megjelölés az úgynevezett "flagging" – a kereskedési helyszíneken bonyolódó összes, shortolást magában foglaló részvényügyletet. Így a szabályozó hatóságok számára egyértelmű lesz, melyek a short ügyletek.

Ezenkívül a befektetők kötelesek lesznek a jelentősebb nettó rövid részvénypozíciókat egy bizonyos értékhatárnál – ami a kibocsátott részvénytőke 0,2 százaléka – a szabályozó hatóságok tudomására hozni, illetve egy ennél magasabb értékhatárnál – 0,5 százaléknál – a piac elé tárni. Az említett intézkedések révén a piaci szereplők több információhoz jutnak, a szabályozó hatóságok pedig képessé válnak a piac ellenőrzésére és a felmerülő kockázatok felismerésére.

Ami az államkötvényeket illeti, ha a rövid pozíciókkal kapcsolatos adatok a szabályozó hatóságok rendelkezésére állnak, jobban be tudják azonosítani az államkötvénypiacok stabilitását aláásó körülményeket, ideértve a kapcsolódó nemteljesítési csereügyletekből (CDS) fakadó veszélyeket is. Ez utóbbi, származékos jellegű ügyleteket gyakran a mulasztási kockázatok elleni biztosítéknak tekintik.

Válsághelyzetben önmagában az átláthatóság sem elegendő. A szabályozó hatóságok shortolást korlátozó vagy tiltó hatáskörei azonban jelenleg nagy mértékben különböznek egymástól az egyes tagállamokban. A most elfogadott brüsszeli javaslat a nemzeti szabályozó hatóságokat egyértelmű hatáskörrel ruházza fel arra vonatkozóan, hogy kivételes körülmények között – a tervek szerint jövő januártól működő ESMA-val történt egyeztetés után - átmenetileg korlátozhatják vagy betilthatják a short ügyleteket bármely pénzügyi eszköz tekintetében. Az ESMA jogosult lesz véleményt nyilvánítani, amikor a nemzeti szabályozó hatóságok valamilyen különleges helyzetben beavatkozásra készülnek, sőt, az ESMA-nak bizonyos feltételek mellett lehetősége nyílik arra, hogy maga is azonnali hatállyal ideiglenes intézkedéseket foganatosítson a short ügyletek korlátozására vagy betiltására.

Emellett a brüsszeli javaslat értelmében bevezetik azt is, hogy ha egy adott napon jelentősen csökken egy pénzügyi eszköz ára, a nemzeti szabályozó hatóságok a következő kereskedési nap végéig korlátozhatják a kérdéses eszközzel kapcsolatos short ügyleteket.

A fedezet nélküli rövidre eladás potenciálisan növeli az elszámolási mulasztás veszélyét. A most ismertetett Barnier-javaslat előírja, hogy a befektetőnek, amennyiben shortolni kíván, kölcsön kell vennie az érintett eszközöket, megállapodást kell kötnie azok kölcsönvételére, vagy pedig meg kell állapodnia harmadik féllel ezeknek az eszközöknek a kölcsönadás céljából való elhelyezéséről és megőrzéséről – oly módon, hogy a teljesítés az elszámolási határidőig, vagyis legfeljebb négy nappal az ügyletet követően megtörténhessen. A kereskedési helyszíneken biztosítani kell, hogy megfelelő intézkedések legyenek hatályban a részvények vagy államkötvények megvásárlására, valamint – elszámolási mulasztás esetén – a pénzbírság kiszabására és a short ügylet betiltására.

A javaslat tartalmaz bizonyos kivételeket, például olyan tevékenységekre vonatkozóan, amelyek jelentős szerepet játszanak a likviditás biztosításában, vagy pedig létfontosságúak az elsődleges államkötvénypiac megfelelő működése szempontjából.