Király Júlia a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – a Figyelő Top 200 konferenciáján – kijelentette, hogy a világon máshol is van bankadó, de annak magyarországi mértéke „büntetésnek” mondható. A jegybank alelnöke bírálta a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását is. Mint mondta: a kilakoltatás felfüggesztése azzal járhat, hogy „meggyilkolja az egyébként is nehezen működő hazai jelzálogpiacot”. Szerinte a szociális háló megteremtése, fenntartása az állam feladata, de ebben az esetben nem a kilakoltatás felfüggesztésével, hanem a szociális bérlakások megteremtésével kellene a problémát orvosolni. Szorgalmazta azt is, hogy az állam engedélyezze a pozitív adóslista bevezetését az országban.

Ezek után cseppet sem meglepő, ha a tekintélyes brit szakmai magazin, a Financial Times csoporthoz tartozó a világ 150 országba eljutó The Banker is ostorozta a magyar bankpiaci viszonyokat. „Magyarország azt kockáztatja, hogy a saját lábába lő” című pár napja közölt cikkét egy gúnyos megjegyzéssel kezdi: „Ha arra készül, hogy kölcsönvesz sok pénzt és nem fizeti vissza, akkor Magyarország lehet a legjobb hely, ahol kivitelezheti a tervét.” Majd azzal folytatja, hogy a bankok hozzászoktak a megalapozott és alaptalan politikai kritikákhoz a válság idején. De Magyarországon a kormány pénzügyi stabilizációs intézkedéseinek szinte egész terhét a bankok nyakába rakják. A Fidesz-kormány azt tervezi, hogy az egyensúlyt a kölcsönvevők javára tolja el, s ennek jelentősek a morális kockázatai – írja egyebek között a The Banker. Végül a magyar helyzet rövid ismertetése után megállapítja, hogy a leggyalázatosabban ebben, hogy a magyarországi bankok nem kaptak segélyeket a válság idején. A külföldi tulajdonú bankokat az anyaintézményeik látták el tőkével, míg a magyar bankok, az OTP és az FHB a felvett hiteleket kamatostól visszafizették. Mire fel akkor ez a gerilla taktika? – kérdik. A cikk utolsó mondta ezek után így hangzik: „Orbán Viktor magyar miniszterelnök tagadja, hogy bankellenes Che Guevara lenne, de a stratégiája kiválthat egy bankösszeomlást, ami éppen olyan katasztrofális lehet, mint a CIA által támogatott kubai emigránsok partraszállása a Disznó-öbölben.

A folyóirat egy másik, több neves magyarországi bankárt – Király Juliát, Surányi Györgyöt, Felcsuti Pétert és Sean Morrissey-t – is megszólaltató hosszú elemző írásban a címben is kiemelt konklúziót szűri le: „A lendületes magyar Robin Hood-adó dühíti a bankokat”. De felidézi Orbán Viktor kijelentését is, miszerint „az adó szükségszerűség volt és nem egy kezdeményezés”. Megállapítja, hogy a szabályozás valószínűleg nem hozza meg a hitelezés bővülését, amire Magyarországnak szüksége volna a növekedési pályára való visszatéréshez. Ám a pénzügyi szektorra rakott külön terhek ellenére a hét legnagyobb bank nem tervezi, hogy elhagyná a magyar piacot, de mindegyik regionális játékos, így lehetősége van másutt allokálni a tőkéjét – írja a brit elemzés.

A The Banker azonban tévedhet, ha igazak a hírek, hogy Járai Zsigmond kapott informálisan felkérést az MKB Bank esetleges állami felvásárlásának előkészítésére. A Figyelő gazdasági hetilap több forrásból megerősített információi szerint a legújabb forgatókönyv szerint Járai és egy esetleges befektetői csoport a mai kisebbségi tulajdonos, az osztrák Bawag közel 10 százalékos pakettjéről egyeztet. A tárgyalások a lap szerint korábban a BayernLB és az Orbán-kormány emberei között zajlottak, ám egy ponton – leginkább az ajánlati és a kínálati ár közötti áthidalhatatlannak látszó különbség miatt – megszakadtak. Banki szakértők szerint Járai tulajdonlásával a magyar állam is egy lépéssel közelebb kerülhetne a bankhoz. A vezető testületeken keresztül Járai szóhoz jutna az MKB-ban, Orbánék pedig információhoz, ami egy későbbi, nagyobb tranzakció előkészítése miatt hasznosnak bizonyulhat – írja a Figyelő.

A lap emlékeztet: az MKB Csoport 2010 első felében 52,4 milliárd forint adózás előtti veszteséget könyvelt el. Ebből maga az MKB Bank 31,5 milliárd forintot hozott össze, miután 77,5 milliárd forint céltartalékot képzett, amiből 50,7 milliárd az MKB-hoz köthető. A hatalmas féléves veszteség után az elemzők mintegy 100 milliárd forintos éves ráfizetést prognosztizálnak, amit a jelek szerint már nelentős tőkeemeléssel kell kompenzálni.

A hetilap szerint a 90 százalékos tulajdonos BayernLB szeptember 30-án bejelentette, hogy 173 millió eurós (durván 48 milliárd forintos) tőkeemelést hajt végre az MKB-ban, második lépésben pedig további 137 millió euróval (38 milliárd forinttal) enyhíti annak terheit. „Stabilizálni szeretnénk az MKB Bank jövőjét, miközben folyamatosan keressük annak a lehetőségét is, hogy piacképessé tegyük” – fogalmazott a Figyelő kérdésére a BayernLB szóvivője. Matthias Lücke egyúttal megerősítette, hogy a két tranzakció egymással párhuzamosan ez év végéig lezajlik, és míg az előbbi tétel praktikusan bizonyos anyabanki hitelek saját tőkévé konvertálását jelenti, a második csomag keretében az MKB egyes hiteleit a BayernLB könyveibe helyezik át. A szóvivő elmondta, hogy a most eldöntött lépések következtében erősödni fog a tulajdonosi ellenőrzés, elsősorban a kockázatok kezelésének a kontrollja.