A „Lejátsszuk a kottát, de mi lesz a dallammal?” című jelentés kilenc ország közel 230 pénzügyi vezetőjének véleményét összegzi az éves beszámolókban szereplő szöveges értékelések jelenlegi kihívásairól és jövőbeni formájáról. A jelentés megállapítja, hogy a részvényesek és a szabályozó hatóságok eltérő igényei túl bonyolult, leginkább a szabályok betartására koncentráló beszámolókat eredményeznek.

„Már a globális pénzügyi válság előtt is megkérdőjelezték a jelenleg használatos vállalati beszámolási irányelvek használhatóságát. A jelentésünk megállapította, hogy az egyre terjedelmesebb és bonyolultabb szabályozói követelmények miatt a részletek tömegéből már alig lehet kivenni, hogy a vállalat tulajdonképpen hogyan is teljesített” – mondta Katka Benesova, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója.

A jelentés első főbb megállapítása, hogy az éves beszámolókban a legnépszerűbb elem annak bemutatása, hogy hogyan teljesítette a vállalat a jogszabályi és szabályozó hatósági előírásokat (83 százalék). A részvényesek igényei ettől egy kevéssel elmaradnak (82 százalék).

A válaszadók 71 százaléka úgy véli, hogy a szöveges beszámolók elkészítésének legkritikusabb eleme a követelmények nagy száma, valamint a beszámoló elkészítéséhez szükséges idő- és költségigény.
A megkérdezettek úgy vélik, hogy a részvényesek leginkább a következő öt terület szöveges értékelésére kíváncsiak: a pénzügyi eredmények és a pénzügyi helyzet ismertetése (ezt 87 százalék tekintette nagyon fontosnak), aztán a legfontosabb kockázatok megnevezése és kezelésük mikéntjének leírása (67 százalék), a jövőre vonatkozó tervek és kilátások részletezése (64 százalék), az üzleti modell leírása (60 százalék), illetve a kulcs teljesítménymutatók (KPI-k) ismertetése (58 százalék)

A globális pénzügyi válság lecsengésének idején a beszámolókészítők 78 százaléka úgy vélte, hogy a kockázatok és kezelési módjuk ismertetése jelentősebb érdeklődésre számíthat. Amikor arról kérdezték őket, hogyan javítanák a beszámolók minőségét a jövőben, az interjúalanyok 65 százaléka azt mondta, hogy olyan beszámolási környezetet szeretnének, ahol nagyobb az önállóság és kevesebb a betartandó szabály, 58 százalékuk szívesen idézné a független könyvvizsgálók véleményét, 57 százalékuk szerint nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a jövőre vonatkozó információknak, 51 százalékuk pedig a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) útmutatását követné.

„Manapság a beszámolók eleget tesznek az adatszolgáltatási előírásoknak, de vajon ezt információnak nevezhetjük? Az általunk kapott eredmények szerint nem. A készítők több önállóságot és kevesebb betartandó szabályt szeretnének” – mondta Katka Benesova.