Két tekintélyes szervezet is bírálja a költségvetést

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Mind a Költségvetési Tanács (KT), mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ) bírálta friss jelentésében a 2011-es költségvetés tervezetét, mert az nem eléggé átlátható, ráadásul a kijelölt hiánycélt nem a megfelelő szerkezetben éri el. Lehet, hogy a nyugdíjpénztárak százmilliárdjait feleslegesen költik el, mert a büdzsé tervezett keretei között a fenntartható gazdasági növekedés nem alapozható meg?

A 2011-es büdzsé tervezetének bemutatása óta sok kritikát kapott, ami a felfokozott várakozásnak is köszönhető, hiszen az új kormány sajátos gazdasági kísérletbe kezdett azzal, hogy növekedési politikát hirdetett meg a válság hatásainak leküzdésére a szokásos eljárás, a takarékosság útján történő egyensúlyteremtés helyett. Ennek megfelelően elsősorban az adócsökkentést és a gazdaságélénkítést helyezte a gazdaságpolitika középpontjába. Eddig csak szóban kellett meggyőzőnek lenniük nézeteik ismertetése és elfogadtatása érdekében. De a költségvetést már nem a szavak uralják, itt már valóban kiderül, hogy ki, mire és mennyi állami pénzt költhet, s az is, hogy ez a pénz honnan származik.

A bírálatok javarésze a mindenre kiterjedő gondosságot, átláthatóságot és átütőerőt hiányolta. Talán az ismert közgazdász, korábbi szocialista pénzügyminiszter Békesi László véleménye foglalja össze legjobban az aggályokat: A jövő évi büdzsé tervezetének egyetlen eleme sem tartható fenn, visszafogja a gazdaság növekedését többek között azzal, hogy a gazdaság húzóágazataira hatalmas extraadókat vet ki, az adóváltozásokkal a nagy jövedelmű nagycsaládosoknak kedvez, szerkezeti reformokról pedig szó sincs benne.

Domokos László, az ÁSZ elnöke átadja a bírálatot Kövér László házelnöknek. Hiányzik az alátámasztás
©

Egy ellenzéki gondolkodó, vagy a magánemberként, független elemzőként megnyilvánuló szakértők kifogásai ugyan még elintézhetők azzal, hogy ismertek az érveik és azt is tudják, miért hangoztatják őket, de a büdzsé alkotói máshogyan gondolják. A Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék kritikája azonban már nem intézhető el ennyivel. Véleményük valószínűleg további tápot ad a büdzsé kritikus vitatásának, ami akár változásokat is kikényszeríthet a tervezetben. De melyek voltak a KT és az ÁSZ kritikájának legfontosabb pontjai?

A KT szerint a benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat nem mutatja be kellő részletességgel, hogy a kormány makrogazdasági feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok; ami jelentősen korlátozza az átláthatóságot. Más metszetben a büdzsé túlköltekező, a bevételi oldalát viszont alultervezték, az egész nem felel meg a makrogazdasági pályának, ami előre vetíti, hogy a későbbiekben jelentős kiigazításra lehet szükség.

Az ÁSZ más módon, de ugyanezt hangsúlyozza: nem kielégítő a jövő évi költségvetés indoklása, mivel számadatok, magyarázatok, érdemi kifejtések, idősorok, összegző kimutatások hiányoznak belőle, például az áttekinthetőséget, a döntések megalapozását segítő összegző kimutatás.

A KT szerint egyértelművé vált, hogy a költségvetés makrogazdasági feltételezései nincsenek teljesen összhangban a költségvetési tervszámokkal. Ez különösen a közszféra bérkiadásaira érvényes, mivel a törvényi melléklet alapján a központi alrendszerre adódó bérköltség nem mutatja azt a csökkenést, amely a makrogazdasági pályából következne.

Ezzel együtt a tanács úgy véli: idén az államháztartás hiánya 3,7 százalék, jövőre pedig 2,4 százalék lesz az uniós normák szerint, ami mindkét esetben alatta marad a kormány várakozásainak. A törvényjavaslat ismeretében a Költségvetési Tanács azt valószínűsíti, hogy az államháztartási pénzforgalmi egyenlege a GDP-hez mérten ebben az évben 3,8 százalék, jövőre 2,3 százalék lesz.  Mindeközben a GDP idén 0,9 százalékkal, jövőre 2,8 százalékkal bővül a KT várakozási szerint.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Pénzügyi és fenntarthatósági kockázatok) ]]

A KT szerint a külső konjunktúra törékenységére továbbra is kockázatot jelent. A gazdasági növekedésben a belső kereslet szerepe erősödik, mert a pénzügyi óvatosságból való megtakarítások mérséklődésével a lakossági fogyasztás bővülni kezd. Az adócsökkentés is hatással lesz erre, de a reáljövedelem növekményének csak egy része megy fogyasztásra, a többi a megtakarításokat, illetve hiteltörlesztéseket emeli. A vállalati szektor beruházásai is erőteljes növekedést mutatnának, ha nem jelentkezne a bevezetett ágazati különadók beruházás-késleltető hatása. A gazdaság növekedése végül is az idei 0,9 százalékról középtávon 3 százalék körüli szintre gyorsulhat.

©

A KT szerint az úgynevezett belső tételekre vonatkozó egyenlegkövetelmény teljesül a költségvetési törvényjavaslat szerint, aminek oka, hogy a javaslat 529 milliárd forintnyi belső bevétellel számol a magánnyugdíjpénztári tagoknak az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésével összefüggésben. E nélkül a tétel nélkül a jövő évi költségvetés a követelménynél mintegy 290 milliárd forinttal kedvezőtlenebb belső egyenleget mutatna. Ezt, ha lefordítjuk közérthetőbb kifejezésekre, azt jelenti, hogy a hiány a nyugdíjpénztári pénzek nélkül nem 3, hanem akár 6 százalék is lehetne.

Az ÁSZ szerint a fentebb már említettek mellett kifogásolja, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában az előirányzatokat megalapozó egyes jogszabályok – ahogy ez évek óta visszatérően problémát okoz – még nem voltak hatályosak. A dokumentumban a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatai nem szerepelnek és az idei várható adatok sem jelennek meg. A számvevők kritizálják, hogy több adóbevételi előirányzatnál hiányoznak a részletes számítások, nem számszerűsítik a tervezett bevételeket meghatározó tényezőket, azok hatásait és nem ismertetik a prognózisok feltételrendszerét.

Az ÁSZ a társadalombiztosítás pénzügyi kockázataira külön is felhívja a figyelmet. A járulékbevételek változása a GDP, a bruttókeresettömeg, valamint a foglalkoztatotti létszám és bér alakulásától függ, míg a nyugdíjkiadásokat a GDP, a nettó átlagkereset és a fogyasztói árindex határozza meg. Ez az eltérés önmagában is kockázatokat hordoz. Ezt tetézi, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének üteme bizonytalan. Továbbá az Egészségbiztosítási Alap várhatóan deficites lesz, hiszen 2009. óta tartósan és jelentős mértékben nincs egyensúlyban, azaz a hiányt a központi költségvetésnek kell kiegyenlítenie.

Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke egy nemrégiben adott interjúban lényegileg ugyan ezt mondta. Szerinte rövid és középtávon a magánnyugdíjpénztári befizetések átcsatornázása javítja a kimutatott költségvetési egyenleget és részben könnyíti a finanszírozást. Lehet, hogy az unió megengedi a bevétel figyelembevételét a maastrichti hiány számításakor. Ezzel együtt azonban az a fontos, hogy az átalakulás után az új nyugdíjrendszer és az egész költségvetési politika mennyiben lesz átláthatóbb, mennyiben lesz fenntarthatóbb, mint a mostani. Ám a jelenlegi felosztó-kirovó rendszernek, vagyis a tb-nyugdíjrendszernek nem erőssége az átláthatóság. A KT elnöke szerint fontos szempont a fenntarthatóság is: a tőkésített rendszerben nincs garantált nyugdíjjáradék, vagyis az mindig fenntartható- nem úgy a felosztó-kirovó rendszer a garantált nyugdíjaival, főként egy öregedő társadalomban. Az állami nyugdíjrendszerben a járadékok garantáltak, mi több nőttek az elmúlt években, elég csak a 13. havi nyugdíjra utalni. Ha nem reformáljuk meg az állami nyugdíjrendszert, akkor a kiadások egyre kisebb részét lehet majd a járulékbevételekből fedezni, egyre nagyobb részt kell az állam egyéb adóbevételeiből finanszírozni, kiszorítva egyéb kiadásokat vagy magasan tartva az áfa-, szja- és egyéb adókulcsokat. Ezek rontják a versenyképességet, lassítják a növekedést és súlyosbítják a fenntarthatósági problémákat – fejtette ki Kopits György.

Hozzászólások