Az intézkedés egyelőre nem érinti a Fehéroroszországon át a Druzsba (Barátság) olajvezetéken Lengyelországba és Németországba irányuló orosz olajexportot, de ha nem sikerül megállapodásra jutni, leállhatnak az európai szállítások is.

A Vedomosztyi szerint a január végéig elegendő tartalékkal rendelkező Belneftekhim még január 6-án is úgy vélte, hogy a szerződéseket aláírják az ünnepek után, amelyek Oroszországban január 11-ig tartottak, de még minidig folynak az ártárgyalások.

Tavaly év végén a két ország megállapodást írt alá az egységes gazdasági térség alakításáról: eszerint Minszk idén vámmentesen kapja az orosz olajat - 21,7 millió tonnát -, s cserébe Moszkvának adja át a finomítókban ebből készült, majd exportált termékekért beszedett vámot. Moszkva saját számításai szerint még így is 5,3 milliárd dollárt veszít - a számot Vlagyimir Putyin kormányfő nevezte meg -, Elvira Nabiullina orosz gazdaságfejlesztési miniszter szerint viszont Minszk 3,9 milliárd dollárt nyer.

A rotterdami spotpiacon hétfőn az orosz Ural kőolaj ára tonnánként 696 dollár volt, míg elemzők szerint Minszk az importvámot és a "nem fehérorosz" szállítási költségeket nem számolva mintegy 360 dollárt fizet. Február 1-től viszont 12,5 százalékkal emeli a területén áthaladó tranzit díját. E többletköltséget akarják kompenzálni az orosz konszernek, ezért emelték meg áraikat tonnánként 45 dollárral.

A Belneftekhim szóvivője nem bocsátkozott jóslásokba arról, hogy mikor írják alá a szerződéseket. Csupán annyit jegyzett meg, hogy az Európába irányuló orosz olajszállítások tranzitja normálisan működik, s hogy január végéig elég a finomítók tartaléka. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a tranzittal, ha nem sikerül az orosz féllel január végéig megállapodni, a szóvivő nem kívánt válaszolni.

Az orosz olajipari cég, a Rosneft szóvivője szerint a kérdés legfelső szinten dől el, de ezt az orosz kormánynál cáfolták. Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára kijelentette: a kőolajat Minszknek nem az állam szállítja, hanem gazdasági társaságok, s a kormány természetesen nem tud hatni a kereskedelmi tárgyalásokra. "Ha azonban a helyzet zsákutcába jut, az természetesen kétoldalú tárgyalások témája lesz" - tette hozzá.

Tavaly januárban, ugyancsak árvita miatt, megszakadt a szállítás a vezetéken, amely az Európai Unió olajszükségletének közel 10 százalékát fedezi.

Orosz társaságok szállítják a fehéroroszországi finomítókban feldolgozott kőolaj 80 százalékát, s ez az arány tavalyig, a Venezuelával kötött megállapodásig közel 100 százalék volt.

Fehéroroszország tavaly 13 millió tonna orosz kőolajat importált, s a mennyiséget idén 18 millió tonna körülire kívánja növelni.

A Druzsba vezetéken tavaly 63 millió tonna kőolajat szállítottak Fehéroroszországon át Európába, elsősorban Németországba és Lengyelországba.