Idén év elején két év fél évvel a globális pénzügyi válság kitörése után a gazdasági kibocsátás az EU10 országcsoportban (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) visszatért a krízis előtti szintjére. Az EU10 teljesítményének javulása kis késéssel követte a régi EU-tagokat tömörítő EU15 (Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia) gazdaságainak megerősödését. A növekedés 2010 második felében élénkült fel, amikor az ipari termelés kétszámjegyű bővülésbe fogott, és a fogyasztás is emelkedni kezdett. A gazdasági hangulat az EU10-ben 2010 decemberében átlépte a hosszútávú átlagot 26 hónap után először. A felépülés üteme 2011-ről 2012-re várhatóan tovább gyorsul. A cégek arra számítanak, hogy a befektetések lehetővé teszik kapacitásaik bővítését, erős globális kereslet alakul ki a termelőeszközök és a tartós cikkek iránt, a háztartások pedig a belátható jövőben növelni fogják a fogyasztásukat.

Ezzel együtt a felépülés sebessége különböző az EU10 egyes országaiban. A szlovák és a lengyel teljesítmény erőteljes marad, mert a válság előtt e két ország államháztartása viszonylag kiegyensúlyozott volt és mélyen integrálódott az európai termelési hálózatokba, uniós alapokba, illetve Lengyelországot az erős belső fogyasztás is támogatja. Észtország és Lettország valószínűleg növelni tudja kivitelét, miközben a belső fogyasztás is magához térhet. Romániát és Bulgáriát később érték el a válság hullámai a többi térségi országhoz képest, de 2011-ben lehet, hogy a legnagyobb javulást éppen ezek érik majd el Lettországgal és Litvániával együtt. Csehországban a növekedés üteme kissé lelassulhat, mert az EU15 trendjét követi. Szlovénia és Magyarország viszont valószínűleg sokkal jobban mérhető növekedési ütemet fog produkálni a korábbiaknál – írja a Világbank jelentése.

Az EU10 növekedési pályáját azonban még kockázatok szegélyezik. Az export 2010 végére visszanyerte a válság előtti szintjét a világkereskedelem élénkülésére válaszolva. A magánbefektetések azonban gyengék maradnak az EU10 egészében a csekély kereslet, az építési projektek leállítása vagy elmaradása és a kedvezőtlen nemzetközi pénzügyi feltételek miatt. Az euróövezet országainak államadóssága számos bizonytalanságot hordoz, a nemzetközi nyersanyag-, élelmiszer- és energiaárak magasak, a japán katasztrófa és az arab válság is jelentős hatást gyakorol, így a bizonytalanság a jövőben is fennmarad a régióban.

Világbank

Bár a kibocsátás másfél éve emelkedik az EU10 országcsoportban, a foglalkoztatási adatok még mindig a válság előtti színvonal alatt maradtak. A munkanélküliség különösen jelentős a fiatalok és az alacsonyan képzettek körében, s eközben a hosszú távú munkanélküliség is emelkedik. S bár a GDP-termelés növekszik, a vállalatok a bővülést egyelőre nem új munkaerő alkalmazásával kívánják elérni, hanem az egy alkalmazottra jutó teljesítmény fokozásával, gyakorta a ledolgozott munkaórák számának emelésével.

Világbank

A pénzügyi szektor stabilitása alapvető a növekedéshez. Annak ellenére, hogy az EU10-ben a legnagyobb bankcsoportok aktívan tevékenykednek, a pénzügyi szükségletekre adott válaszaik különfélék. A bedőlt hitelek volumene változatlanul növekedőben van néhány régiós országban, ami óvatossá teszi a pénzintézeteket az újabb hitelek kihelyezésénél, különösen a vállalati szektorban. Bár a pénzügyi stabilitást célzó lépések segítik a szektor megerősítését és a hitelezés kiterjesztését, a kamatok ettől függetlenül megemelkedhetnek a korábbi alacsony színvonalról az infláció miatt, amit a növekvő nyersanyagárak is pumpálnak.

A legtöbb EU10-be tartozó ország már tavaly mérsékelte fiskális kiegyensúlyozatlanságát. Az előzetes adatok azt sugallják, hogy az államháztartási hiányok idén tovább csökkennek. A kiigazítások – a bizalom megteremtése érdekében – azokban az országokban voltak nagyobbak, amelyek államkötvényeinek kockázatait magasabbra értékelte a piac. Az országcsoport államai mindenütt ambiciózus pénzügyi programokat hirdettek meg a következő évekre, legtöbben azért is, hogy teljesítsék az EU Stabilitási és Növekedési Paktumának feltételeit. A köztartozások lefaragása mellett ugyanis a közkiadások biztonságos keretek között tartását is meg kell oldani a következő válságok esetére.

A térség államainak biztonságát növeli a hatékonyabb gazdasági szerkezet kialakítása is. A pénzügyi világválság csökkentette az EU10 gazdasági potenciálját a gyengébb tőkeellátáson, a visszafogott beruházásokon, a valószínűleg magasabb strukturális munkanélküliségen és az úgynevezett össztényezős termelékenység lassabb emelkedésén keresztül. Hosszú távon az elöregedés is csökkenti a növekedési potenciált.

Világbank

Az Európa 2020 stratégiát követve a tagállamok saját nemzeti céljaik szem előtt tartásával kidolgozzák reformprogramjaikat, amelyek már a válság alatt szerzett tapasztalatokra is reflektálnak. A kiterjedt reformforgatókönyv az uniós alapok felszívásától a közvetlen külföldi tőkebefektetések felhasználásán át a munkaerő növekvő bevonásáig és a képzettség, illetve a technológia megerősítéséig terjed.

Magyarország nehéz helyzetét és a térség többi államához viszonyított pozícióját a legjobban az alábbi összefoglaló táblázat mutatja be. Jól látható, hogy az Európai Unió által kitűzött minden cél teljesítésében igen gyengén állunk.