A második görög mentőcsomag összesen 109 milliárd euróját főleg az Európai Unió finanszírozza, de a nyilatkozatok szerint a Nemzetközi Valutaalap is, igaz, ez a döntés még nem végleges. A magánszektor önkéntes alapon vesz részt a megsegítésben, tőlük 37 milliárd eurót várnak.

Újabb Marshall-terv

José Manuel Barroso a megállapodás után tatott sajtótájékoztatóján "európai Marshall-tervnek" nevezte a görög mentőcsomagot, utalva ezzel arra, hogy az EU országai, a magánbefektetők és a Nemzetközi Valutaalap összefogásával együtt kívánják megmenteni a görög bankrendszert és az eurót.

Papandreou, Rompuy és Barroso

MTI

A mintegy kilenc órás csúcstalálkozót követően Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök bejelentette, hazája és Németország még a nyáron új javaslatokat nyújt be az euróövezeti pénzügyi stabilitás növelésére és a tagországok közötti együttműködés fokozására. A magánbefektetők részvétele csak a görög segélyprogramra vonatkozik ugyan, de Sarkozy szerint az eddig nyújtott támogatás kamata Görögország mellett Írország és Portugália esetében is 3,5 és 4 százalék közötti mértékűre csökken.

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke üdvözölte a tervet, amely szerinte "létfontosságú" Görögország számára. "Görögország kivételes helyzetben van, ez magyarázza ezt a kivételes megoldást." Christine Lagarde, az IMF vezére úgy fogalmazott a görögöknek nyújtott újabb segítséggel kapcsolatban, hogy az még nem öltött végleges formát, különösen, hogy Athén hivatalosan még nem is kérte az IMF újbóli támogatását. Így az újabb hitelek folyósításának kezdési időpontja és részletei még kérdésesek - tette hozzá az IMF vezérigazgatója. Újságírói kérdésre válaszolva elismerte, a mai este az “első lépés” azon az úton, amelynek végén a görögök visszatérhetnek gazdaságuk piaci alapú finanszírozásához.

A csúcs utáni sajtótájékoztatón szokatlan módon tagállami vezetőként röviden felszólalt a görög miniszterelnök, George Papandreou is, aki fenntarthatónak nevezte a második görög mentőcsomagot. Ennek kapcsán a görög polgárok terheinek enyhítését emelte ki, annak érdekében, hogy visszatérhessen a növekedés és munkahelyek teremtődhessenek.

Rugalmasabb lesz

A négyoldalas nyilatkozat szerint a tavasszal 250 milliárdról 440 milliárdra növelt tényleges hitelkapacitású Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megelőző hiteleket is nyújthat a jövőben az országoknak bajba jutott bankjaik feltőkésítéséhez. Emellett az EDSF a rendkívüli helyzetre tekintettel beavatkozhat a másodlagos kötvénypiacokon is. Ezt a rugalmasságot Németország erősen ellenezte, miközben az Európai Bizottság többször is határozottan kiállt mellettük. Diplomáciai források szerint cserébe azért, hogy Merkel engedett, Sarkozy lemondott arról a francia követelésről, hogy a második görög mentőcsomagban vegyenek részt a bankok. Sajtóértesülések szerint számos európai pénzintézet feje is megjelent a csúcsnak helyet adó Justus Lipsius épület - az Európai Unió Tanácsának székhelye - folyosóin, az államok vezetőinek ülésére azonban nem nyertek bebocsátást.

A görög kormányfő

AP

Görögország mellett Írországra és Portugáliára is vonatkozik, hogy az EU-IMF hitelük futamidejét a jelenlegi hét és fél évről minimum 15  és maximum 30  évre tolják ki, miközben a kamataikat a jelenlegi 4,5-5,8 százalékról 3,5 százalékra viszik le.

Jelentős változás, hogy az EFSF az Unió nélkül is kisegítheti a tagállami bankokat a kormányoknak adott hitelekkel, ha válságba sodródnak. Ez a szakértők szerint segíthet csökkenteni vagy elkerülni egy ideiglenes görög államcsőd hatásainak továbbterjedését a többi euróállamra. Az EFSF átalakítását azonban a nemzeti parlamenteknek is el kell fogadniuk, ami több országban, például Finnországban vagy Hollandiában ellenállásba ütközhet.

A csúcson elfogadottak szerint szó van egy európai közberuházási segélyprogramról is, hogy támogassák a görög gazdaság talpra állítását. Ezt a programot, amelyet a görögöknek adott lehetőségként értékelt Papandreou, az Európai Bizottsággal közösen alakítja majd ki a következő hónapokban Athén.