Az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy törölje el a távközlési szolgáltatók árbevételen alapuló különadó-fizetési kötelezettségét, melyet 2010 októberében vezetett be. A Bizottság véleménye szerint ezen adóteher nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi kormányzati költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál. Magyarországot a Bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól.

Jonathan Todd, versenyügyekért felelős szóvivő az EB sajtótájékoztatóján elmondta: mai döntésével az unió végrehajtó testülete úgy ítélte meg, hogy a magyar távközlési különadó illegális és szembe megy az uniós joggal. Az ugyanis csakis abban az esetben teszi lehetővé távközlési különadó kivetését, ha annak bevételeit hálózatfenntartásra vagy célzott távközlési fejlesztésekre fordítja. Ezzel szemben a magyar adó egyenesen az állami büdzsébe folyik be. A Bizottság érvelése szerint a szóban forgó szabályokat az újonnan piacra lépő távközlési szereplők védelmében alakították ki.

Hasonlóképpen egyébként tavaly óta vizsgálódik az EB a magyar energia- és kiskereskedelmi-különadók kapcsán is, amelyekre vonatkozóan még nincs döntés – tette hozzá újságírói kérdésre a szóvivő.

Orbánék nem változtatnak

A döntés után a kormánynak két hónapja van arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot arról, hogy milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani az uniós távközlési jogszabályok megfelelő alkalmazását. Amennyiben ezt elmulasztja, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnök szóvivője a döntésre úgy reagált, hogy "a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az erről szóló vitát az Európai Bíróság előtt is". Mint közleményében írta, a távközlési cégek nyereségalapú adójának kivetése azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetőségét.

Sejthető volt, hogy ez lesz

Orbán Viktor még tavaly ősszel, a bankadó kivetése után, második csomagjában jelentette be, hogy három további szektorra (energia, kereskedelem, telekommunikáció) válságadót vet ki. Éves szinten 61 miliárd forint extra bevételt várt el a kormány a telekomadó bevezetésétől, és az eredeti elképzelések 2012-g fizettették volna a vezetékes távközlés, a vezeték nélküli távközlés, a műholdas távközlés és az egyéb távközlési szolgáltatás nagyobb cégeivel ezt a keserű pirulát. Az adót az árbevétel nagyságától függően, sávosan rótták ki; 100 millió forint bevételig nem, 500 millióig a bevétel 2,5 százalékát kellett az államkasszába fizetni. Ötmilliárd forintos bevételplafonig 4,5 százalékot, a felett 6,5 százalékot rendeltek fizetni.

A jogszabály elfogadását semmilyen szakmai érdekegyeztetés nem előzte meg, a távközlési adóval kapcsolatos tervvel Orbán Viktor a szavazás előtti napokban lépett csak elő. A telekomcégek akkor jelezték: az intézkedés visszafogja a beruházásaikat, és létszámleépítést fog előidézni, mindkettő be is következett.

A kormány gyakorlatilag úgy vetette ki ezt az adót, hogy biztosra vehető volt, az Európai Uniónál nem fog átmenni a törvény. Brüsszel ugyanis az új adónemek októberi bevezetését követően azonnal kérdésekkel fordult Magyarországhoz. Tavasszal.az Európai Bizottság határozatot hozott, amely szerint a jogsértési eljárás első lépéseként a Bizottság hivatalos felszólító levél formájában tájékoztatást kér Magyarországtól. A testület arról is határozott, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen korábban indított hasonló eljárást az Európai Bíróság elé terjesztett keresettel folytatja.

A miniszterelnök szóvivője márciusban minderre úgy reagált, a kormány álláspontja szerint a távközlési cégek különadója minden tekintetben megfelel az európai uniós jogszabályoknak. Szijjártó Péter akkor azzal indokolta a távközlési különadó megfelelését az uniós előírásoknak, hogy a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön.

Mi következik most mindebből?

Ha az elmarasztalás hivatalosan is megérkezik Brüsszelből, a magyar államnak a beszedett adóösszeg mellett a büntetést és a kamatokat is meg kell fizetnie, ami jelen pillanatban akár több mint 100 milliárd forintot is elérhet. Amellett, hogy a jövő évi költségvetésben már tervezett bevéteként szerepel az így értelemszerűen be nem szedhető telkoadó, a lyuk a visszafizetési kötelezettséggel és a bírsággal tetézve szinte bizonyosan további megszorításokat von majd maga után.

Az egyik legnagyobb befizetőnek például, a Magyar Telekomnak ez a "kaland" 2010-ben 27 milliárd forintjába került, és ezzel számolt az idén, sőt, jövőre is. Az még kérdéses, hogy a befizetett adóösszegeket a cég visszakapja-e.