Mától kapcsolnak turbófokozatra a bankok, és törhetik a fejüket a devizaadósok, hogy éljenek-e azzal a mézesmadzaggal, amit a kormány húzott el az orruk előtt. A kedvezményes, egyösszegű végtörlesztést mától december 30-áig lehet igényelni, de nem minden devizaadósnak, és az sem biztos, hogy ez mindenkinek megéri.

Csak az a devizahiteles élhet a lehetőséggel, aki a rögzített árfolyam alatt vette fel a hitelét, azaz svájcifrank-alapú hitel esetében 180 forint, euró esetében 250 forint, japán jen esetében 2 forint alatt. Azt, hogy ki, milyen árfolyamon vette fel a hitelét, csak a bankjától tudhatja meg, a hitelszerződés ugyanis azt nem tartalmazza. Az is feltétel, hogy a bank a szerződését mostanáig nem mondta fel, illetve vállalja, hogy a korábban esetleg igényelt áthidaló vagy az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó gyűjtőszámla-hiteléből eredő tartozását is visszafizeti. További feltétel, hogy a végtörlesztésre vonatkozó igényét december 30-áig benyújtja a banknak, és attól számítva 60 nap alatt visszafizeti a teljes tartozást. És éppen ez a szoros határidő az, amely miatt nem biztos, hogy minden adós élhet a lehetőséggel.

Ha megtakarításból törlesztene

Az adósok ugyanis három forrásból tudnak elegendő pénzhez jutni. Annak, akinek van annyi megtakarítása, hogy egy összegben, készpénzben visszafizesse a tartozását, mindenképpen megéri, hogy éljen a lehetőséggel. Egyrészt a nyomott árfolyam miatt, másrészt, hogy a bankok nem számolhatnak fel semmilyen egyéb költséget.

Ha forinthitelből törlesztene

A kormány nem titkolt szándéka az volt, hogy e lépéssel forintosítsa a devizahiteleket. Az érintettek zömének ugyanis nincs megtakarítása, ezért forinthitel felvételével oldanák meg a devizahitelek végtörlesztését. Aki ezzel élne, annak sokat kell számolnia. Egyrészt nem biztos, hogy kaphat annyi hitelt, amennyivel visszafizethetné meglévő hitelállományát, másrészt sok esetben magasabb lenne a törlesztője, mint eddig.

Aki mégis ezzel a lehetőséggel számol, annak érdemes még várnia, mivel ugyan már eldördült az első lövés, de az igazi forinthitel-háború még nem robbant ki. A Pannon Takarék Bank volt az első hitelintézet, amely devizahitel-kiváltásra kínált forinthitellel próbál új ügyfelekre szert tenni, a többiek, úgy tűnik, egyelőre kivárnak. A folyamat ugyanis öngerjesztővé válhat, és a bankszektor vesztesége annál nagyobb lesz, minél többen végtörlesztenek. Ugyanis ha egy bank elkezd devizahitel-kiváltó forinthitelt kínálni, ügyfeleket csábíthat át a devizahitel-portfólióval bíró bankoktól. Ez komoly veszteséget okozhat az eredeti devizahitelt nyújtó banknak, mert köteles lesz a kedvezményes árfolyamon elfogadni a végtörlesztést, mellyel svájcifrank-hitel esetén le kell írnia veszteségként a fennálló tartozás negyedét, ráadásul az ügyfelet is elveszíti.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) éppen ezért erőteljesen figyeli a szektort, a lakosság pedig az új konstrukciókat a PSZÁF hitel- és lízingválasztó oldalán követheti nyomon.

Ha ingatlaneladásból törlesztene

Sokan gondolják úgy, hogy meglévő ingatlanaikat és ingóságaikat eladják, és abból szabadulnak meg a hitelüktől. Ezzel azonban vigyázni kell, és addig nem szabad igényelni a végtörlesztést, amíg nincs meg a vevő. Hiszen egyrészt az amúgy is mélyponton lévő lakáspiacon túl sok a kínálat és kevés a vevő, a végtörlesztéses törvénnyel pedig még többen próbálják meg eladni lakásukat, ami tovább csökkentheti az árakat. Ingatlanpiaci szakértők éppen erre figyelmeztettek, hogy hatalmas kárt okoz ez a kormányzati intézkedés a piacnak, és akár össze is omolhat.

Orbán ötletelt

A végtörlesztéses javaslatot a hvg.hu információi szerint Orbán Viktor vetette fel a Fidesz hajdúszoboszlói frakcióülésén, majd végül Lázár János jelentette be. A javaslatot azzal magyarázta, hogy ezzel akarnak 150 ezer adóson segíteni, a bankoknak pedig le kell nyelniük az ebből fakadó költségeket. Akkor Lázár részleteket nem jelentett be, ezért teljesen megfektette a forint árfolyamát és a tőzsdét is. Később szűkítették a kört, így például nem élhetnek a javaslattal a „nyerészkedők”, akik a rögzített árfolyam felett vették fel a hiteleiket. Igaz, számukra is készít Matolcsy György egy javaslatot.

A végtörlesztéses törvényt végül Rogán Antal nyújtotta be, és egy nap alatt lezongorázta a parlament. A nagy sietségben azonban elrontották a törvényt, kihagyták azt, hogy a szabadfelhasználású hitelek is illetékmentesek, ezt a héten kellett korrigálnia az Országgyűlésnek.

Kemény kritikák, kemény lépések

A végtörlesztéses javaslatot hatalmas felháborodás övezte Európa-szerte. Az osztrák bankok vezetői éles hangon bírálták az Orbán-kormányt. Mivel Magyarország már nem szavatolja a befektetések jogbiztonságát, a befektetők elfordulnak Magyarországtól, és az Erste Group az üzleti fejlesztésekre szánt forrásokat nem Magyarországon fekteti majd be – nyilatkozta Andreas Treichl elnök-vezérigazgató a Napi Gazdaságnak.

A Magyar Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz és Schmitt Pálhoz fordult, mint mondták, minden jogi lehetőséget bevetnek a törvény ellen.

A kedvezményes végtörlesztés lehetősége még alacsony részvétel esetén is súlyos veszteségeket okozhat a pénzügyi rendszernek és több oldalról is veszélybe sodorhatja a pénzügyi stabilitást – figyelmeztetett Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A végtörlesztés ugyanis gyengíteni fogja a forintárfolyamot, rontva ezzel a pénzügyi stabilitást, valamint azoknak a hiteleseknek a helyzetét, akik nem vesznek részt a programban. A kedvezményes árfolyam miatti veszteségek pedig a bankok tőkéjét fogják csökkenteni, ami néhány bankot akár meg is fektethet. Lesznek olyan bankok, amelyeknek a tőkeveszteségeik pótlására tőkére lesz szükségük, az anyabankok pedig elgondolkoznak majd azon, érdemes-e egyáltalán ebben az országban forrást kihelyezni.

A végtörlesztéses javaslatot Csányi Sándor is bírálta, mint mondta, ha nagyon kevesen váltják át a hitelüket, nagyobb megrázkódtatás nem lesz. "De azt gondolom, ha teljesül a kormány szándéka, és legyőzi a bankokat, akkor a magyar kormány legyőzi saját magát. Elszabadulnak a kamatok" – sorolta a bankvezér. A forint árfolyama jelentősen gyengülni fog, aki devizában marad, annak ez még nagyobb teher lesz. Aki átmegy forinthitelbe, vagy már ilyen adóssága van, annak nő a kamata (a bankvezér itt vélhetően az esetlegesen elszabaduló árfolyamok miatt szükséges kamatemelésre célzott).

A Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi kormányok és bankok arra intenek, hogy a svájcifrank-hitelek felvevőinek megsegítését célzó intézkedések "kisajátítással" érnek fel, ami károsíthatja az ország bankrendszerét és gazdaságát.