Költségvetés: marad a kövér, drága állam
Jelentős bevételnövekedésre és kevesebb kiadáscsökkentésre alapozza a kormány a jövő évet. Számos adó mértéke emelkedik, ugyanakkor nem emelik a gyest és a gyedet sem. A nyugdíjkasszát átszervezik, létrehoznak egy szociális alapot, a rokkantnyugdíjakat pedig ezentúl az egészségbiztosítási alapból fizetik.
1000 milliárd forintos csomagként jellemezte Matolcsy György a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyet már benyújtottak a parlamentnek. A tervezetben a kormány részletesen kifejti, hogy kiadáscsökkentő intézkedésekre van szükség, ugyanis a magyar állam kiadásai jóval magasabbak a visegrádi országokénál. Ezért a 2012-es költségvetés érvényesíti a Széll Kálmán-terv kiadáscsökkentő intézkedéseit, és a terv megvalósulásával jelentősen csökken az állami újraelosztás aránya – fejti ki a költségvetés tervezete.
Ez azonban a költségvetés kiadási főösszegén nem látszik: jövőre 14 527 milliárd forintot oszt szét az állam, ami azt jelenti, hogy a kormány által várt GDP 49,9 százalékát osztja újra az állam. Ez alig múlja alul az idei kiadási szintet, ami 50,6 százalék körül alakul év végére (a kormány legújabb, 1,9 százalékos idei GDP-növekedésével számolva. Ha pedig a gazdaság idén a tervezett 3 százalékkal nőne, akkor a 2011-es kiadási szint megegyezne a 2012-re tervezettel). Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam továbbra is elkölt 50 forintot minden megtermelt 100 forintból.
Bevételoldali kiigazítást hajt végre a kormány
A jövő évi büdzsé bevételi főösszege 13 950 milliárd forint lesz, ami a jövő évre várt GDP 47,9 százaléka (vagyis minden megtermelt 100 forintból 48-at elvon az állam). Idén ezzel szemben valamivel több mint 46,4 százalékot von el a gazdaságból az állam (ugyancsak a korábban várt 3 százalék helyetti 1,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolva). Ez az összkép tehát azt mutatja, hogy a jövő évi költségvetésben az állami elvonás mértéke jelentősen nő, miközben a kiadások alig csökkennek a GDP-hez képest.
Hozzá kell tenni azonban, hogy az ideinél jóval nagyobb, a GDP több mint egy százalékát kitevő, 300 milliárd forintos tartalékot is beépített a kormány a jövő évi büdzsébe (igaz, ezeket a tartalékokat év végére rendszerint elköltik a kormányok). A költségvetés pénzforgalmi hiányát 576 milliárd forintra tervezi a kormány. Az államadósság 2012 végén a tervezet szerint 71,8 százalék lesz. 2012-ben az államháztartás úgynevezett elsődleges – kamatkiadások nélküli – egyenlege 1,4 százalékos többletet fog mutatni, ami jelentős javulás lenne az idei évhez képest, 2011-ben ugyanis 1,9 százalékos deficitet mutatott az adósságszolgálat nélküli mutató.
A kormány több takarékossági intézkedést is elindít 2012-ben. Ezek többségét, már a Széll Kálmán-tervben megismerhettük: nem emelkednek a közszféra illetményei, szigorodik a központi költségvetési szervek pénzköltése, beépül az idei 250 milliárdos zárolás a tárcák kiadásaiba, csökkennek az ártámogatások (például a gyógyszerár-támogatás, és lakásfenntartási támogatássá alakul az eddigi gáz- és távhőtámogatás). A közszférában 5 ezres leépítés lesz, ami egyébként a tavalyi elbocsátásokhoz képest rendkívül karcsúnak számít. Matolcsy tavaly, amikor 30 ezres létszámleépítést jelentett be azt mondta, mindez nem jelentős, természetes fogyásnak számít.
Eltűnik az adójóváírás
Ugyan a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy jövőre 16 százalékos, egykulcsos lesz az adórendszer, a gyakorlatban ez mégsem valósul meg. A kormány csak részlegesen, a havi bruttó 202 ezer forintos bérek alatt vezeti ki a szuperbruttót, az ezt meghaladó bérrész jövőre megfelezett szuperbruttósítással fog adózni. Az adójóváírást viszont teljesen megszüntetik. Az adóváltozások 2012-ben összességében 109,3 milliárd forint költségvetési bevétel-növekedést eredményezhetnek – írja a költségvetési tervezet. Ez azt jelenti, hogy jövőre összességében nem folytatódik az adócsökkentés, hanem jelentősen nő az adóteher.
A végkielégítések megadóztatásából 2012-ben 200 millió forintot vár a kormány. A béren kívüli juttatások körén belül a reprezentáció és üzleti ajándékozás szja-mentessége, a reprezentáció és az üzleti ajándék mint adóalap-növelő tétel kikerül a társasági adó hatálya alól, és 2012-től a személyi jövedelemadó szerint kell adózni utána.
200 milliárddal nő az áfabevétel
Az áfa 25 százalékról 27 százalékra emelkedik. Ezzel a kormány több mint 200 milliárd forintos többletbevételt ér el az idei áfa-előirányzathoz képest. Meg kell jegyezni, idén még a kormánynak 255 milliárd forint áfát vissza kell adnia a cégeknek, mert az Európai Bíróság elmeszelte a magyar áfatörvényt.
A jövedékiadó-emeléseknek köszönhetően 2012-ben a költségvetési 17 milliárd forintos többletbevételhez jut.
Átvariálják a regadót
A regisztrációs adó esetén módosul az adótábla, a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése céljából az Euro-5-ös gépjárművekre külön oszlop kerül bevezetésre, illetőleg összevonják a felső két adókategóriát. Ez az idei előirányzathoz képest 6,7 milliárd forinttal több bevételt jelent majd a büdzsének.
A gépjárművásárlás utáni illetékeket 2012-től a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében kell megfizetni, ebből jövőre 14 milliárd többletet várnak.
A cégautóadó-köteles gépkocsik adóztatása is a jármű korának és hajtómotorjának teljesítménye függvényében történik 2012-től. Cégautóadóból a 2012. évre tervezett bevétel 46 milliárd forint, amely 17,9 milliárd forinttal haladja meg a 2011. évi előirányzatot. Megemelik a pénznyerő automatákat terhelő játékadót, és az adó hatálya 2012-től kiterjed az online szerencsejátékokra is. A játékadóból a központi költségvetésnek 2012-ben összesen 82,4 milliárd forint bevétele keletkezik.
Marad az eva
A kormány úgy tűnik, nem hallgatott Varga Mihályra, és meghagyta az evát és nem is változtat rajta 2012-ben. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 2012. évi költségvetési bevétel 179,1 milliárd forint. Ez a bevétel 1 milliárd forinttal kevesebb a 2011. évi költségvetési törvényben előirányzott összegnél.
A társasági adózás területén 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50 százalékáig lesz csak felhasználható. A társasági adónál a 2012. évre tervezett költségvetési bevétel 356,2 milliárd forint, ami 68,2 milliárd forinttal magasabb, mint az idei évre várt bevétel.
Nyugdíj: nincs több hiány
A költségvetésből az olvasható ki, hogy Orbán Viktor elkezdi megvalósítani ígéretét, miszerint nyugdíjat csak a nyugdíjcélú befizetésekből finanszírozzanak. Ezt azonban csak egy trükkel, feladatszétosztással tudja megvalósítani: azaz amit eddig a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizettek ki, azt most átteszik egy másik alapba. A nyugdíjalapból csak az öregségi nyugdíjhoz kapcsolódó kifizetések történnek, bevételeit pedig a nyugdíj-hozzájárulások és járulékok adják.
A korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátásokat, illetve a rehabilitációs járadékot átteszik az Egészségbiztosítási Alapba, amelynek büdzséjét 300 milliárddal megemelik. 80 milliárd forinttal viszont csökkentik a gyógyszerkasszát, de ezt már a Széll Kálmán-tervben előrejelezték.
A társadalombiztosítás területén sor kerül a munkavállalói járulék 1 százalékpontos emelésére, az egyéni és társas vállalkozók járulékalapjának szélesítésére, valamint új adónemként baleseti adó bevezetésére, melyek az Egészségbiztosítási Alap egyenlegének javítása érdekében szükségesek.
A nyugdíjakat viszont az infláció mértékével megemelik jövőre.Az egészségügy jövőre úgy kap plusz pénzt, hogy számos kórházi épületet értékesít az állam, és az ebből befolyó összeget csak egészségügyi célokra használhatják fel. Ugyanakkor a költségvetés tervezetében az is szerepel, hogy az ingatlanpiac nem áll talpra, az állami épületekre nincs nagy kereslet, ezért csak áron alul tudják értékesíteni azokat.
Az egészségügyi dolgozók bérének emelésére nincs semmi utalás, csak annyi, hogy jövőre is folytatják azt a rezidensprogramot, amire néhány százan jelentkeztek idén.
Jön egy új alap
A szociális, illetve a nem nyugdíjhoz köthető kifizetéseket pedig egy úgynevezett Nemzeti Szociálpolitikai Alapba teszik át. Ilyenek például a korai nyugdíjakhoz kapcsolódó kifizetések, illetve a családtámogatások. Jövőre nem emelkedik a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege. Azaz a 4,2 százalékos inflációt figyelembe véve reálértéken jelentősen csökkennek.
Jaj a bajba jutott önkormányzatoknak
A helyi önkormányzatok – beleértve a helyi nemzetiségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – jövőre 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
A költségvetés tervezete szerint jövőre az önkormányzatoknak már nem lesz kötelező feladat az utcai szociális munka, ezért az eddig erre fordított pénzt nem kapják meg. A tűzvédelmi feladatok ellátását is kiveszik az önkormányzatok kezéből, így szintén nem kapnak erre pénzt. Az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja.
8 milliárd forinttal szán kevesebbet a bajba jutott önkormányzatok megsegítésére a kormány, mindezt azzal indokolják, hogy az az állam összesen 739 közintézményt (kórház, iskola, szociális ellátó) átvesz, ezért azokkal már nem kell foglalkozniuk az önkormányzatoknak.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
