Körvonalazódik a jelentős minimálbér-emelés és az adóváltozások negatív hatásait ellensúlyozó bérkompenzációs rendszer – tudta meg a hvg.hu. Csak a jelenlegi bruttó 78 ezertől 170-180 ezer forintig terjedő béreknél ellensúlyoznák a kötelező béremelés, illetve az adó- és járulékváltozások negatív hatásait.

A kormány és a munkáltatók számításai szerint ugyanis eddig az összeghatárig jelentős a nettó vesztesége a munkavállalóknak, utána egyre kisebb – magyarázta a hvg.hu-nak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy ezt a koncepciót a vállalkozások javasolták, de a kormányzat részéről van erre fogadókészség, és gyakorlatilag ez a megoldás körvonalazódik.

vosz.hu

A vállalkozások nem lennének képesek a kormány által elvárt béremelésre, ezért a bértömeg és járuléktömeg emelkedés mintegy 65-75 százalékát az államnak kell állnia.

A maradékot viszont a vállalkozásoknak kell lenyelniük. Legkevesebb kétharmados állami támogatás nélkül a vállalkozások a kötelező béremelésbe vagy beleroppannának, vagy tízezrével bocsátanák el dolgozóikat, nőne a színlelt szerződések száma és a feketefoglalkoztatás – mondta Dávid Ferenc.

Kompenzációval is csökkennek a bérek

A kormány elsősorban azzal igyekszik elkerülni, hogy az alacsony keresetűek rosszabbul járjanak az adójóváírás kivezetése és az egészségügyi járulék egyszázalékos emelése miatt, hogy jövőre a minimálbért közel 18 százalékkal, a jelenlegi bruttó 78 ezerről 92 ezer forintra emeli. Emellett megemeli a garantált bérminimumot is 94 ezerről 108 ezer forintra, ami 15 százalékos emelést jelent (az  utóbbi bérkategória azokra vonatkozik, akik legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak).

Ez azonban nem lesz elegendő a nettó keresetek csökkenésének ellensúlyozására ezekben a jövedelemcsoportokban, és az érintettek nettó keresete még a bérkompenzációval is csökkeni fog. A kormány és a munkáltatók által kidolgozott koncepció ugyanis csak a bérek nettó nominális szintjének megtartását célozza, vagyis azt, hogy ha valaki idén például minimálbért kapott, akkor jövőre az idei évvel megegyezően 60 600 forintot vigyen haza. A garantált bérminimumot kereső munkavállalók esetén a jelenlegi 70 549 forintos nettót kell megtartani.

Ebben azonban nincs benne az infláció, vagyis egy ilyen kompenzációval legalább 4,2 százalékkal csökken a bérek reálértéke.

Meg kell jegyezni, ez a kormány inflációs várakozása, a Magyar Nemzeti Bank már 4,7 százalékos pénzromlásra számít jövőre. A két várakozással számolva a minimálbéresek reálértéken 2500-2800, a garantált bérminimumot keresők pedig 2900-3300 forinttal kevesebbet visznek haza 2012-ben.

Nagyon rosszul járunk 180 ezer felett

A munkavállalók nettó keresete felől nézve az is problematikusnak tűnik, hogy a körvonalazódó koncepció csak 170-180 ezer forintig számol a kompenzációval. Érdemes megjegyezni, hogy ez a bruttó bér nettóban mindössze 118-124 ezer forintot jelent.

Az RSM DTM adótanácsadó számításai szerint még egy idei bruttó 190 ezer forintos bért is legalább 11,5 százalékkal kellene emelni jövőre, hogy reálértéken ne csökkenjen a jövedelem az idei évhez képest. Emelés nélkül a nettó keresetcsökkenés az efölötti béreknél is jelentős még: reálértéken az idei bruttó 200 ezret keresőknek is közel 10 százalékkal csökken a nettójuk, de még 230 ezernél is több mint 5 százalékos a csökkenés.

Tanárok: ők is rosszul járnak

Túry Gergely

A jövő évi költségvetési tervezetben a kormány még azt írta, hogy azok a munkáltatók kaphatnak bérkompenzációt, akik legalább 5 százalékos béremelést hajtanak végre, illetve a kormány is csak az afölötti hiányzó részt kompenzálja. Arról nincs információnk, hogy ez benne maradt-e a bérkompenzációról szóló javaslatban, de a fenti példák alapján nyilvánvaló, hogy egy 5 százalékos nominális emelés csak 240 ezer forint felett jelentene érdemi ellensúlyt az adójóváírás kivezetésével és a járulékemeléssel szemben.

A járulékokból vonnák le

A bérkompenzációval a tervezet jelenlegi állása szerint az állam a cégeken keresztül támogatná a bejelentett dolgozókat, az egyéni vállalkozókra viszont nem vonatkozna a kompenzáció. A kormány korábbi javaslatát, mely szerint a munkavállalók nettó bérük csökkenése esetén feljelenthették volna munkáltatójukat (és ebben az  esetben az államtól kaptak volna kompenzációt), levették napirendről – mondta a VOSZ főtitkára.

Csakhogy az állam az uniós versenyszabályok miatt nem adhat közvetlen bérpótló támogatást a magánvállalkozásoknak. A munkáltatók érdekképviseleti szervezetei ezért azt javasolják, a kormány tegye lehetővé, hogy a cégek havonta automatikusan levonhassák az államnak befizetett járulékokból a béremelés miatt keletkezett veszteségeiket. Ez már nem sértené az uniós szabályokat, hiszen az állam adhat járulékkedvezményeket a vállalkozásoknak – véli Dávid Ferenc.

Százmilliárd forintba kerül a büdzsének

Csak a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése mintegy 790 ezer embert érint (elsősorban a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban). A kormány ugyanakkor csak 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2012-re, ami azt jelenti, hogy a tervezett 15-18 százalékos béremelést csak úgy lehet végrehajtani, ha az állam mélyen a zsebébe nyúl, ami jövőre mintegy 100 milliárd forintot vesz ki a büdzséből.

Emelik a minimálbért

MTI/ Ujvári Sándor

A 2012-es költségvetés tervezete alapján a kormány mindössze 84,6 milliárd forinttal kompenzálná a munkáltatókat. Ez azonban csak 11 hónap bérkompenzációját fedezi majd 2012-ben, a decemberi kompenzációt már a 2013-as költségvetésből fizetnék ki.

Az utolsó hónap bérkompenzációja idén is áthúzódik a következő évre, ezért a 2012-es költségvetési tervezetben 1,25 milliárd forint áthúzódó összeggel számol a kormány a települési önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak decemberi keresete után.