Szerdán felmentését kérte Orbán Viktortól a fejlesztési miniszter - ezt maga Fellegi Tamás közölte egy csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A döntését diplomatikusan azzal indokolta, hogy ő a magyar IMF-tárgyalódelegáció vezetője, és ez „óriási felelősséget” és nagyon sok feladatot jelent, amit nem tud összeegyeztetni a minisztérium élén végzett munkájával.

Fellegi a múlt héten nagy meglepetésre lett a magyar EU-IMF-tárgyalódelegáció vezetője, hiszen hivatalos IMF-kormányzóként (governor) ezt a tisztet Matolcsy Györgynek kellett volna ellátnia, aki viszont be sem került az "utazó keretbe”. Ez különösen azért volt furcsa, mert Matolcsy "intézte el" 2010-ben, hogy a jegybankelnököt ő váltsa az IMF kormányzótanácsában.

Közben ráadásul kiderült, hogy a kormány alacsonyabb jövő évi növekedéssel számol a költségvetésben eredetileg meghatározotthoz képest (a 1,5 helyett 0,5-1 százalékkal). És a teljesülése érdekében új növekedési tervre van szükség - ezt pedig megint csak Matolcsy György mutatta be. Így rövid idő alatt előállt az a helyzet, hogy az EU-IMF-tárgyalásokon nem annak kell érvelnie a költségvetés és a makropálya hitelessége mellett, aki ezek legfrissebb alapdokumentumait elkészítette és felelős értük, hanem olyasvalakinek, akinek ehhez semmi köze, esetleg nem is ért velük feltétlenül egyet.

Fülöp Máté

Az is elképzelhető, hogy Fellegi ugyan csak egyik posztjáról mondott le, de valójában az EU-IMF-delegációt sem ő vezeti majd, hiszen a tárgyalások időpontjában nem lesz semmilyen pozíciója.

Sehol sem tudott áttörést elérni

A hvg.hu-nak kormányzati források az utóbbi hetekben arról beszéltek, hogy Fellegi Tamás pozíciói meggyengültek a kabinetben, nem tudta érvényesíteni a tárca által összefogott szakterületek érdekeit. Az egyik neve elhallgatását kérő kormányzati forrás azt mondta, a fejlesztési minisztérium működési zavarokkal küszködött, az egyes államtitkárok között állandósultak a konfliktusok, a miniszter pedig sokat volt hivatalos úton külföldön, és nagyon sokszor hiányzott a kormányülésekről is.

A fejlesztési minisztérium belső működését jól ismerő forrás szerint Fellegi nem működött igazán operatív vezetőként. Nem voltak heti vezetői értekezletek. Amikor volt ideje, tartott mítingeket, gyorsan meghozott döntéseket, szóvá tette, ha valami nem úgy ment előre, ahogy kellett volna - de aztán megint eltűnt. Előfordult, hogy havi 4-5 nap volt csak megjelölve, amikor a miniszter aláírását meg lehetett szerezni, így aztán hosszú listán gyűlt azoknak a neve, akik be akartak hozzá jutni. Van, aki szerint a működés már rég öszeomlott volna, ha nincs olyan lelkiismeretes közigazgatási államtitkára. Mindezek ellenére a minisztériumiak nagyon gyors gondolkodású embernek ismerték meg, aki hamar felveszi a fonalat, és intelligensen reagál a felvetésekre - és amúgy jó üzletemberként tud is döntést hozni.

Az elmúlt hónapokban információink szerint ugyanakkor folyamatosan visszatérő probléma volt, hogy nem haladnak előre a minisztérium ügyei. A Malév-konszolidáció sikertelensége ugyan nem róható fel a számlájára, az viszont kicsit igen, hogy az Európai Bizottság által indított tiltott támogatási eljárással szemben nem sikerült hatékonyabb ellenérveket felhoznia. Az előző menedzsmentet túl későn menesztette, és az ígéretesnek kommunikált tárgyalások a külföldi befektetőkkel végül megszakadtak.

Fellegi volt személyes felelőse a kormány Kína-politikájának. Van olyan elképzelés is, hogy Orbán végül akkor döntött az EU-IMF-kapcsolatfelvétel mellett, amikor Fellegi hazatért Kínából, és megmutatta (üres) tarisznyáját. Hasonlóan kudarcos pálya volt számára a közlekedési szektor: a MÁV konszolidációja elhalasztódott, akárcsak a használatarányos útdíj bevezetése. "Nem igazán lehet felsorolni olyan területet, ahol sikerült az eredeti terveknek megfelelően áttörést elérnie. Talán a gázhálózatok közép-európai összekapcsolásával sikerült csak előrelépnie" - mondta forrásunk.

Az első láncszem a lánccserén?

Korábban a sajtóban felmerültek olyan spekulációk is, hogy Fellegi az egyik áldozata lesz az év végére időzített kormányátalakításnak, és távozik a kabinetből. Eszerint most csak azt akarta megelőzni, hogy elküldjék.

Fülöp Máté

Egy - a minisztérium egyes területeit jól ismerő - forrás szerint Felleginek konfliktusai voltak a Fideszhez köthető, befolyásos gazdasági körökkel, alapvetően Nyitrai Zsolt, az infokommunikációért felelős államtitkár minisztériumi megbízatása, majd távozása kapcsán. Nyitrai korábban fontos ügyeket vitt a Fideszben, szoros együttműködésben a pártelnökkel, Orbán Viktorral: 2006 és 2010 között a Fidesz operatív igazgatója volt. Feladatai között szerepelt az országos pártigazgató helyettesítése, a párt kampányának, akcióinak koordinációja, a központi arculat alakítása, valamint a Fidesz nagyobb rendezvényeinek összefogása. Az NFM-ből ismét a Miniszterelnökségre került.

Az államtitkár távozásával egy időben Fellegi jelentősen átszervezte a minisztériumát: Nyitrait követte a Miniszterelnökségre a vagyonpolitikáért felelős államtitkár, Halasi Tibor is, miközben megőrizte az MNV Zrt. igazgatósági elnöki tisztségét, sőt, megkapta a Magyar Fejlesztési Bank felügyelőbizottsági elnöki pozícióját is. Szeptember közepén átszervezték a feladatköröket, új helyettes államtitkárokat neveztek ki - úgy tűnt, megvan az a struktúra, melynek segítségével a minisztérium sikeres lehet.

Ám ezt követően sem maradt változatlan a szervezet, és ezek a lépések immár a szétesés irányába kezdtek mutatni. Fellegi javaslatára november 15-ei hatállyal a miniszterelnök felmentette Olajos Pétert, a klímaügyekért felelős államtitkárát - úgy tudjuk, hogy ennek hátterében az atomlobbi eredményes aknamunkája állt. (Fellegi pár hete egy konferencián jelentette be, hogy jövőre tenderkiírást szeretne Paks bővítéséről.) A tavalyi kormányalakításkor a korábban MDF-es európai parlamenti képviselőt, zöld ügyekben régóta meghatározó szakpolitikust még a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz osztották be, onnan vette át Fellegi. November 30-ai hatállyal felmentették tisztségéből az NFM egy másik helyettes államtitkárát, a fejlesztési ügyekért felelős Nyikos Györgyit is.

A legnagyobb visszhangot Bencsik János energetikai államtitkár lemondása váltotta ki, amit a Fidesz frakcióvezetőjével, Lázár Jánossal vívott csörtéje előzött meg a frakcióvezető egyik törvénymódosítója kapcsán. Bencsik egyébként egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy Fellegi Tamással jó munkakapcsolatot ápolt. "Voltak ugyan fenntartásaim, mielőtt egymás mellé rendelődtünk a Gondviselés és a politikai szándékok alapján, mint minden vidékinek a belvárosiakkal szemben, de annál kellemesebb volt a 'csalódás'. Sok főnököm ugyan még nem volt, de Tamás a legjobbak közé tartozik."

Nagy átalakítás kezdődik ezzel

Az Index információi szerint Fellegi lemondása egy nagyobb kormányzati szerkezeti átalakítás első lépése lehet. A Fideszben többen arra számítanak, hogy a következő lépés a gazdasági és a fejlesztési tárca közös átszervezése lehet, amely lehetőséget adna a kormányfőnek arra is, hogy Matolcsy György számára új megbízatásokat találjon.

Fazekas István

Biztosabb viszont, hogy Fellegi a lemondás ellenére is fontos szerepet kap a későbbiekben. Úgy tudjuk, hogy az IMF-tárgyalások után, vagy már azzal párhuzamosan irányítója lehet egy nagy állami holding kialakításának. A tervek szerint ugyanis a hazai energetikai cégeket egy csoportba vonnák össze, amelynek vezetését Fellegire bíznák.

Fellegi utódlásáról Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: Orbán Viktor hazatérése után személyesen konzultál Fellegi Tamással, és megvitatják a lemondás szakmai érveit. A miniszterelnök hozza meg a döntést, és amennyiben elfogadja a lemondást, határoz az utódlásról is.