A nemzetközi hitelminősítő szerda este Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal, az eddigi "BBB mínusz/A-3"-ról egy fokozattal "BB plusz/B"-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását. A hitelminősítő döntése nyomán a magyar adósosztályzatot immár két nemzetközi hitelminősítő tartja nyilván befektetésre nem ajánlott kategóriában: a múlt hónapban a Moody's Investors Service is bóvliba vágta Magyarországot.

Az S&P levette a magyar adósosztályzatot a rövid időn belüli leminősítést valószínűsítő negatív felülvizsgálati listáról (a cég november 11-én jelentette be, hogy negatív kihatású megfigyelés alá vette Magyarország szuverén besorolásait, és ennek most lett meg az eredménye). Ugyanakkor negatív kilátást adott az új adósosztályzatunkra, ami azt jelenti, hogy jövőre jöhet a következő leminősítés is, ha tovább romlik a költségvetés helyzete - jegyzi meg az S&P közleménye.

Viszont hozzáteszi, hogy ha a kormány arra használná jelentős parlamenti többségét, hogy befektetés-ösztönző lépéseket tegyen és eközben végrehajtsa a Széll Kálmán-tervet, akkor megszűnne az adósosztályzatra adott negatív kilátás, sőt, lehetővé válhatna az ellenkezője is.

Az IMF miatt is szakadhatott a cérna

November végén a hitelminősítő még azt közölte, folytatja ugyan a magyar szuverén adósbesorolás korábban elkezdett negatív kihatású felülvizsgálatát, de egyenes utalást tett arra, hogy a magyar osztályzatról szóló döntésével valószínűleg megvárja az IMF-EU-tárgyalások kimenetelét, amely akkor még úgy tűnt, jövőre lesz.

A jelenlegi leminősítés alapján valószínűsíthető, hogy az IMF-EU tárgyalások idő előtti megszakadása hozzájárult Magyarország újabb bóvli osztályzatához. Az S&P meg is jegyzi, a magyar gazdaságpolitikát és az állam hitelképességét javítaná egy új megállapodás az IMF-fel és az EU-val.

AP

Az S&P a szerdai leminősítést egyebek mellett azzal indokolta, hogy továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, részben olyan hivatalos intézkedések miatt, amelyek kérdéseket vetnek fel a felügyeleti szervek függetlenségével kapcsolatban, és bonyolultabbá teszik a működési környezetet a befektetők számára. Az előreláthatóság hiánya miatt a magyar gazdaságpolitika meggyengült, és ez káros az ország középtávú kilátásaira. A hitelminősítő szerint az alkotmánymódosítások és a független intézmények, köztük az MNB és az Alkotmánybíróság működésében történt változások aláaknázzák Magyarország hatékonyságát.

A bankokra, a telekommunikációs és energia szektorra kivetett különadók pedig rövid távon csökkenteni fogják a beruházásokat és akadályozni fogják a munkahelyteremtést. Ez a növekedési kilátásokat is korlátozni fogja.

Mi vagyunk a legsérülékenyebbek

Az S&P indoklása arra is kitér, hogy Magyarország adóssága túl magas. Az országnak továbbra is jelentős finanszírozási forrásokra van szüksége, főleg rövid távon, ugyanis a kormány megkezdte a korábbi IMF-EU-hitelkeret visszafizetését. Az S&P annak ellenére tartja magasnak az államadósságot, hogy a kormány jelentős, a GDP 9,8 százalékának megfelelő magánnyugdíjpénztári megtakarítást irányított át a költségvetésbe.

A megtakarítások átvétele azonban lényegében nem javította az államháztartás helyzetét, mivel az explicit adósságot implicitre cserélte - írja a hitelminősítő közleménye. Vagyis a magánnyugdíjpénztári pénzeket, ami a pénztártagok későbbi nyugdíjának egy részét jelentette volna, most költi el a kormány, viszont cserébe évtizedek múlva magasabb lesznek a nyugdíjkiadások.

MTI / Szigetváry Zsolt

A Standard & Poor’s megjegyzi azt is, hogy az állam forintadósságának 40 százaléka külföldiek kezében van, és rámutat ennek a kockázataira. Mint a közleményben olvasható, a 2008 végi pénzügyi válság megmutatta, hogy a befektetők milyen gyorsan meg tudnak szabadulni a forintkötvényektől, ha meginog a bizalmuk – ez akkor jelentős nyomás alá helyezte a fizetési mérleget. Így az S&P szerint Magyarország különösen sebezhető a hirtelen tőkekivonással szemben.

További probléma, hogy az államadósság mintegy 50 százaléka külföldi devizában (euróban) van, ami még érzékenyebbé teszi az adósságterhet az árfolyamváltozásokra. Ezen felül kockázatosnak tartják a lakosság magas devizaadósságát is, ami többek között korlátozza a magyar monetáris politika mozgásterét.

Matolcsyék szerint Magyarország csak szenvedő alany

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a leminősítés hírére kiadott közleményében kijelenti, Magyarország csupán szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az Unió elleni pénzügyi támadásoknak. Az NGM véleménye szerint az S&P mostani döntése "jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása".

Jól mutatják ezt Matolcsyék álláspontja szerint a S&P által felhozott érvek, mint a szektorális különadók, vagy a külső eladósodottság, amelyek "egyáltalán nem hordoznak új információt". "Emellett a S&P szándékosan figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az elmúlt időszakban kedvező irányú változás következett be az értékelés alapjául szolgáló mérőszámokban" - teszik hozzá, hangsúlyozva, hogy szerintük 2011-ben többlettel zár majd a költségvetés.

"Mivel az S and P mostani döntése valójában az Uniót gyengítő lépéssorozat része, Magyarország elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket" - írja az NGM közleménye, amely szerint ehhez "továbbra is fegyelmezett költségvetési politikára, adósságcsökkentésre és a növekedés motorjainak felpörgetésére van szükség".

A Fitchtől féltünk

Korábban az Origo arról írt, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő készül leminősíteni Magyarországot, és arról értesítette a magyar kormányt, hogy a cég BBB mínuszról két fokozattal, BB kategóriába minősíti le Magyarország adósságosztályzatát. A lap azt írta: nem világos, pontosan mikor várható, hogy a cég nyilvánosan is bejelenti a döntését, de lehetséges, hogy már szerdán, a budapesti tőzsdei zárás után megteszi ezt.

Ezt Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikai államtitkára a Reutersnek nyilatkozva cágolta: mint mondta, a kormány nem tud a Fitch hitelminősítő intézet olyan tervéről, hogy le akarnák minősíteni Magyarországot akár egy, akár két fokozattal. Az Origo utóbb a Fitch vezető elemzője, Matteo Napolitano Bloombergnek adott nyilatkozatát idézve azt írta, a leminősítés "csak piaci pletyka".