Arra, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései közé beillesztett módosító javaslatként alkotmányos alapot lehessen teremteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonására, épp egy hete kapta csak meg a kormány a támogatást az Országgyűlés kormánypárti többségétől. Az Országgyűlés az idei év utolsó parlamenti munkanapján mégis megszavazta a jegybanktörvényt.

E szerint a kormányfő által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hétről kilencre nőhet a monetáristanács-tagok száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Hiábavaló volt tehát, hogy a törvénytervezetet előzetesen visszavonni kérte többek között Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, és a Magyarországot leminősítő Standard & Poor's a jelentéséhez csatolt elemzésében is pont arra utalt, hogy a törvénnyel sérülhet a jegybank függetlensége.

(A javaslat szerint az MNB és a PSZÁF összevonásával létrejövő új szervezet elnökét az államfő nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig a jegybank és a pénzügyi felügyelet hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tart.)

A törvénytervezetet ért támadásokat Orbán leginkább azzal verte vissza, hogy az csak egy lehetőséget nyit meg az összevonásra, de ez a kezdeményezés nincs a parlament előtt. Az Országgyűlési végszavazás előtt Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnökeként a végszavazás előtti utolsó hozzászólásában is azzal érvelt, hogy az összevonás addig biztosan nem fog megtörténni, amíg a jelenlegi MNB-elnök mandátuma tart.

Joe Hennon, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény ügyeletes szóvivője ugyanakkor pénteken délelőtt éppen azt közölte a Magyar Távirati Irodával, hogy Barroso válaszolt is az Orbántól kapott levélre. Brüsszelben egyelőre nem született döntés arról, hogy folytatódnak-e, és ha igen, mikor a megbeszélések a magyar kormány az EU-tól, illetve az IMF-től kért, esetleges pénzügyi segítségről.

Az utolsó szó jogán

Hiába volt, hogy az MNB közzétett a jegybanktörvény elfogadása előtt egy sajtóközleményt arról, hogy az veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti hazánk érdekeit. "Az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét" - áll a sajtóközleményben, és emlékeztet arra, hogy erre nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank) "többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét", mivel az ellentétes az ország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel és az EU alapdokumentumával.

Az MNB a jegybank- és a PSZÁF-törvényeket a jogbiztonság elvével összeegyeztethetetlennek tartja, amik lehetőséget teremtenek a kormányzatnak arra, hogy az a saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát. Az Országgyűlés zöld jelzése a közlemény szerint "tovább erősíti a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit".

Az első visszhangok

Az új jegybanktörvény elfogadása után arra számít a Nomura elemzője, hogy az IMF-EU tárgyalódelegáció nem fog visszatérni Budapestre azért, hogy hivatalos egyeztetéseket folytasson egy esetleges új hitelről mindaddig, amíg a kifogásolt törvényeket vissza nem vonja a magyar kormány. Ugyanakkor - írta az elemző - az informális egyeztetések folytatódhatnak.

A gazdasági elemzők többségét szabadságán érte a parlamenti döntés, ezért a legtöbben egyelőre kivárnak a véleménynyilvánítással. Ám egy, neve elhallgatását kérő pénzintézeti vezető elemző azt mondta: "Nem lennék túl nyugodt, ha sok magyar állampapírom lenne". Úgy látja, hogy a törvény még a módosításokkal együtt is igen valószínű, hogy nem felel meg az uniós előírásoknak. "Kétségesnek látom, hogy ezek után létrejöhet az IMF-megállapodás. Ez esetben viszont nem látni, hogy ki fogja fizetni az éppen lejáró államhiteleket" - mondta az elemző.