Az ünnepekre való tekintettel az E.ON csoport úgy döntött, hogy 2011. december 15-től 2012. január 6-ig felfüggeszti a számlatartozás miatti kikapcsolást - állt tavaly év végén az energiaszolgáltató közleményében. Amiből az is kiderült, hogy e szociális érzékenységet a cég az áram- és gázszolgáltatást igénybe vevő lakossági fogyasztói közül azoknak mutatta meg, akiknek a 60 napot meghaladó tartozásuk miatt a szolgáltatásból való kikapcsolásra lehetett számítaniuk. Hasonló moratóriumot alkalmazott a hajdúszoboszlói székhelyű Tigáz is, a cég december 23. és január 2. között hirdetett átmeneti, "retorziós tűzszünetet".

A szolgáltatók a felhasználók számát illetően, illetve a lejárt kintlévőségek számszerű, időbeli és területi eloszlására vonatkozóan nem adnak ki adatokat (legfőképpen arra hivatkozva, hogy ezeket nem kívánják a konkurencia tudomására hozni), de a karácsonyi pauza összességében több tízezer fogyasztónak jelentett legalább pillanatnyi levegővételt.

A Tigáz 1,26 millió fogyasztójának túlnyomó többsége lakossági fogyasztó, az E.ON pedig gáz- és áramszolgáltatóként összesen 3,2 millió ügyféllel (többsége lakossági fogyasztó) áll kapcsolatban.

A szolgáltatók karácsonyi tűzszünete több ezer fogyasztónak jelentett igazi örömöt

Horváth Szabolcs

Az E.Onnál a lakosság kevesebbel tartozik

A karácsonyi ünnepek idejére hirdetett szolgáltatói türelem az E.On-nál több ezer ügyfelet érintett. A cég teljes kintlévősége több tízmilliárd forint - igaz, ez a nagyságrend mind a lakossági, mind az üzleti ügyfelekre vonatkozik. Az arányokban azonban van különbség, hiszen a kintlévőségek 55 százalékát a nem lakossági ügyfelek generálják. A teljes kintlevőség 2010-hez képest tavaly év végén 18 százalékkal nőtt, itt a lakossági emelkedés elérte a 21 százalékot.

A legfrissebb adatok szerint az E.On szolgáltatói területén a 30 napon túli számlatartozás 12, a 60 napon túli 18, a 90 napon túli 23 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Mindezt tapasztalva döntött úgy az E.On, hogy szigorúbban él a tavaly júliustól érvénybe lépett szabályozás teremtette lehetőséggel; már 60 napos tartozás után, és összeghatártól, évszaktól függetlenül kikapcsolják a fogyasztókat.

Amennyiben a kiküldött két felszólító levél után sem rendezi valaki a hátralékát, és a kikapcsolásra sor kerül, a visszakapcsoláshoz előbb ki kell fizetnie a lejárt esedékességű számláit, a kamatot és a felszólítási díjat, valamint a ki- és visszakapcsolás díját. Erre egyébként 2010-ben az E.On szolgáltatási területén (az áram és gázszolgáltatásban összesen) 55 ezer, 2011-ben pedig mintegy 45 ezer esetben került sor. Egyházi Nikoletta, az E.On illetékes szakembere elmondta: ha a felszólítások és a felajánlott egyeztetések, részletfizetési lehetőségek nem vezetnek eredményre, a cég - ha a tartozás nagyon régóta fennáll - külsős behajtó céget bíz meg a beszedéssel, illetve faktoráló céget von be.

Százmilliós pauzát vállalt a Tigáz

Száraz Gábor, a Tigáz kommunikációs munkatársa azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a karácsony előtti kikapcsolás-szüneteltetési akció hatása megmutatkozott a társaság kintlévőségeiben is, mivel a kéthetes moratórium alatt százmilliós nagyságrendű tartozást kellett a gázszolgáltatónak finanszíroznia. "Ezzel együtt úgy gondoltuk, hogy a karácsonyi időszaknak a felhasználóink, fogyasztóink számára is az ünnepekről kell szólnia" - mondta a szakember.

A Tigáz adatai szerint a lakossági fogyasztók határidőn túli tartozása az előző évhez képest jelentős mértékben növekedett. A 2011. november 30-ai adatok szerint a teljes kintlévőség (tehát az intézményi, üzleti és lakossági fogíasztók együttes tartozása) elérte a 11,7 milliárd forintot. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva pedig a lakossági kintlévősége 11 százalékkal nőtt a Tigáznak.

A ki nem fizetett gázszámlákkal kapcsolatban feltűnő változást hozott az önkormányzati és szociális intézményi fogyasztók tartozásának változása, illetve az, hogy az jóval meredekebben nőtt, mint a lakossági kintlévőségé. A lejárt, 30 napon túli tartozások aránya ugyanis az intézményeknél 111, a 60 napon túliaké 180 százalékkal nőtt (habár az összehasonlított adatok 2010 augusztus és 2011 augusztus közöttiek). Ez a folyamat ráadásul részben annak a minisztériumi jogszabálynak is a számlájára írható, amely az önhibájukon kívül ("önhiki") rossz helyzetbe kerülő települések megsegítésénél a definícióba tette, hogy önhikis az a település, amelynek intézményeiben 60 napon túli szolgáltatói tartozás van - így több olyan eset is van, ahol ezt a kiskaput kihasználták.

A helyzet rendezésére ráadásul épp e területen van most igen kevés esély, mivel az október 15. és április 15. közti kormányzati moratórium - ami felfüggesztette a kizárás lehetőségét azoknak az önkormányzati és közintézményeknek is, melyeknek kifizetetlen számlájuk van - a kialakult helyzeten nem tud javítani. A vége azonban így is, úgy is az lesz, hogy a számlákat valakinek ki kell fizetnie.

"A kintlévőségek megfizetésétől nem áll módunkban eltekinteni, de a tartozás rendezésére igyekszünk a felhasználók számára is teljesíthető feltételeket ajánlani" - mondta Száraz Gábor. A részletfizetés lehetősége eddig is adott volt, de egyre valószínűbb, hogy csak ez önmagában nem lesz elegendő a romló helyzet kezelésére.