Az árverésen további blokkokat is értékesítettek, ezeket a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. nyerte. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság  (NMHH) közleménye szerint a nyertesek a blokkokért összesen 43 milliárd 875 millió 590 ezer forint plusz áfa összeget ajánlottak.

Ahogy az korábban kiderült: a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt frekvenciapályázatra tavaly decemberben egy állami konzorcium is jelentkezett. A tenderen 900 MHz-es frekvencia használatát kínálták eladásra, és első körben az új piaci szereplők színre lépését preferálta az kiíró médiahatóság. Előzetesen a szakértők az erős állami szerepvállalást nem tartották reálisnak - leginkább abból kiindulva, hogy a drága infrastruktúrát adófizetői pénzekből kellene finanszírozni. Az állami szerepvállalás esetére az tűnt szakmailag a leginkább elépkézelhetőnek, hogy a hálózatot egy magáncég építi ki, amiért később kedvezményes hozzáférést kaphat az állami gerinchálózathoz.

Csak az állami maradt állva

Miután január elején a romániai bejegyzésű Digit, valamint a legnagyobb vietnámi mobilszolgáltatót, a Viettel-csoportot is kizárták, nyilvánvalóvá vált, hogy a befutó a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) alkotta konzorcium lehet. A frekvenciaaukción azonban második körben a már meglévő piaci szereplők, vagyis a T-Mobile, a Telenor és Vodafone is indulhattak, az állami konzorcium után - melynek mindhárom tagja száz százalékban állami tulajdonú vállalat -, és mindhármójuk jelentkezését elfogadta az NMHH.

Túry Gergely

A nyertes ismeretében egyértelmű, hogy rövidesen négyszereplőssé válik a magyar mobilpac.

Mit kezd vele az állam?

A kérdés mostantól az, hogy a Magyar Posta-MVM-MFB konzorcium miként tud majd sáfárkodni a megszerzett frekvenciával. Három variáció lehetséges, noha az első, hogy mint negyedik mobilszolglátató kapásból értékesíti a most megszerzett frekvenciát, nem túl valószínű.

A másik lehetőség, hogy új piaci szereplőként versenybe száll a jelenlegi mobiltrojkával. Ebben az esetben alapvető kérdés, hogy az állami mobilszolglátató saját hálózat kiépítésébe fog-e, mivel ehhez több tízmilliárd forintos beruházást kell adófzetői pénzekből finanszíroznia.

Január közepén ezzel kapcsolatban a hvg-hu-nak úgy nyilatkozott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban még Fellegi Tamás minisztersége idején vezető pozíciót betöltő volt munkatárs, hogy: „költségvetési szempontból neutrális, ha állami cég nyer, az elindulása ugyanakkor súlyos tízmilliárdokba kerül, a kockázat pedig jóval magasabb annál, mint ami a jelenlegi költségvetési helyzetben támogatható”.

A harmadik lehetőség az, hogy - miként a Vodafone magyar piacra lépése idején is történt - a negyedik szolgáltató nem épít saját adótorony-rendszert, hanem bérli. Ez esetben kisebb beruházási kényszer mellett ugyan, de a költségek miatt eleve kisebb haszon reményében indulhatna el a szolgáltatás.

Államkapitalista mobilszolgáltatás?

A múlt héten megírtuk, ez az állami magatartás is beillik abba az orbáni államkapitalista felfogásba, ami az erős állam víziójának kézpénzre váltása során az igazságszolgáltatástól kezdve a hatósági felügyeleten át az állam gazdasági szerepvállalásáig szinte valamennyi területen megjelent. Ugyanakkor az még eléggé képlékenynek látszik jelenleg, hogy az új, majdan piacra lépő szolgáltató hogyan haraphat ki a piaci tortából neki megfelelő méretű szeleteket. E területen az EU piacszabályozási mechanizmusa meglehetősen szigorú. Mint azt a hírközlési hatóságnál korábban vezető tisztséget betöltő szakembertől megtudtuk: az elvileg kizárt, hogy a közigazgatás az állami szolgáltatót piactorzító módon előnyben részesítse különböző központi tendereken.

A Magyar Telekomtól ez eredményhirdetés után közölték: tovább vizsgálják, hogyan aknázhatók ki leghatékonyabban és az ügyfelek részére a legelőnyösebben a rendelkezésére álló erőforrások és az új lehetőségek. Különös tekintettel a valódi mobilszélessáv és a negyedik generációs 4G/LTE mobilinternet szolgáltatások fejlesztésére és kiterjesztésére.

A Vodafone Magyarország sajtóosztályán elmondták, hogy a tender végeredménye is hozzájárul a finisben lévő 2G és 3G hálózat megújításához. Az új frekvenciák révén a társaság a mobil-szélessávot olyan településekre is ki tudja terjeszteni, ahol most semmiféle szélessávú internet nincs, ezáltal hozzájárulva Magyarország digitális fejlődéséhez.

A Telenor Magyarország közleménye szerint a társaság az árverésen a gazdaságilag ésszerűnek tartott áron vásárolt frekvenciát további fejlesztésekhez használja fel.