„A jogintézmény bevezetése óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen beigazolódott, hogy az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre (…) nincs és nem is lehet tényleges helye és szerepe az adózási szabályok között” – ezzel indokolja módosító javaslatában Salamon László, alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke azt, hogy miért kellene megszüntetni a bizonytalan adójogi helyzet tavaly októberben létrehozott intézményét.

A bizonytalan adójogi helyzet egy új elem az adórendszerben, melynek lényege, hogy ha egy magánszemély vagy cég jelzi, hogy nem biztos abban, jól értelmezi a jogszabályt, amely alapján az adófizetési kötelezettségét önbevallóként meghatározza, akkor ha tévedett, nem mentesül ugyan az adókülönbözet megfizetésétől, de a bírságot legalább megússza. Létrehozásával az volt az előterjesztő, Rogán Antal célja, hogy a jogbiztonságot erősítse, „hiszen lehetőséget teremt a jóhiszeműen eljáró adózók számára arra, hogy adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó egyes jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) alól mentesüljenek”.

Salamon László: Mégis, fizessetek!

Fazekas István

Ha Salamon módosítóját elfogadják, még az írmagját is eltüntetik a most érvényes rendelkezésnek: a már megtett bejelentés is érvényét vesztené, a már befizetett díjat a hivatal a módosító hatálybalépésétől számított 30 napon belül visszatéríti, a benyújtott jegyzőkönyvet pedig visszaküldi az adózónak.

Kevés volt az idő rá

A hvg.hu által megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy mindenképpen több idő kellenne ahhoz, hogy érdemben nyilatkozni lehessen arról, a bizonytalan jogi helyzet bevezetése elérte-e a kívánt célt. Főleg, hogy az idei adóbevallások határideje még odébb van, így sok érintett valószínűleg még el sem készítette azt. A könyvvizsgálással és üzleti tanácsadással foglalkozó KPMG szakértői a gyakorlatban még nem is találkoztak a kérdéssel, ezért szerintük legfeljebb csak 1-2 hónap múlva lesznek arról információk, hogy a cégek éltek-e a lehetőséggel.

Elég jól körülbástyázták ezt a intézkedést – véli Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Az, aki nyilvánvalóan tévesen értelmezi a jogszabályt és az adózandó ügylet az adózás kijátszását célozza, a szakértő pedig ilyen bizonytalan helyzetről készít jegyzőkönyvet, akkor az adózóval együtt bírságra is számíthat. Az adózó a bejelentési díj 20 százalékáig, a szakértő pedig a díj 50 százalékáig bírságolható, de a minimális bírság mindkét esetben 200 ezer forint. Ráadásul a megbírságolt szakértő nevét és nyilvántartási számát az adóhivatal honlapján közzé teszi.

Megkerestük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az adóhatóságnak vannak-e már adatai arról, hogy hányan éltek a bizonytalan adójogi helyzet lehetőségével, illetve hogy megpróbáltak-e már visszaélni vele valamilyen módon. A NAV-tól keddre ígértek választ. Reméljük, azt is megtudjuk, hogy a NAV mit gondol az intézményről: segíti-e a munkáját, túl sok terhet rak-e rá vagy az adóalanyok számára ad visszaélésre alkalmat.

Bár azt egyetlen szakértő sem merte megkockáztatni, hogy a kormánypárti javaslat csupán azt a célt szolgálja, hogy az adóbevételeket a bírság tételein keresztül is maximalizálja. Mindenesetre az nagyon furcsa, hogy konkrét gyakorlati tapasztalatok nélkül állítják vissza a mulasztási pótlék korábbi rendszerét.

A bizonytalan adójogi helyzet intézményéről szóló módosítót az adójogi törvénycsomag részeként fogadta el a parlament tavaly november 21-én.