Zöld utat kaptunk az IMF-hiteltárgyalásokhoz a Bizottságtól

Zöld utat kaptunk az IMF-hiteltárgyalásokhoz a Bizottságtól

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy meginduljanak a tárgyalások a Magyarországnak szóló pénzügyi segítségnyújtásról. A bírák kényszenyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal ügye viszont az Európai Bíróságon folytatódik.

Megindulhatnak a tárgyalások a magyar kormány, valamint az Európai Bizottság és az IMF között – értesült a hvg.hu bizottsági forrásokból. Mint ismert, Orbán Viktor tegnapi találkozója után José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, a testület szerda délelőtt ült össze, hogy a jóváhagyásról tárgyaljon. Információink szerint a Bizottság megadta a hozzájárulást a tárgyalások megkezdéséhez; a tárgyalások feltételeiről most nem volt szó.

A testület sajtószolgálata már egy közleményt is kiadott, amiben azt írják, a döntést annak fényében hozták meg, hogy a magyar kormányfő egy nappal korábban "kézzelfogható lépéseket ígért" arra vonatkozóan, hogy a magyar jogszabályokat az uniós joghoz igazítsák a stabil, kiszámítható befektetői légkör megteremtése érdekében. A tárgyalások befejezésének feltétele ugyanakkor, hogy a Bizottság meggyőződjön ezekről a lépésekről. A kormány a garanciákat a Bizottság szóvivője, Olivier Bailly szerint azzal vívta ki, vállalja a teljes körű együttműködést a Velencei Bizottsággal. Az Európa Tanács jogi és alkotmányügyi kérdéseiben felelős testülete ugyanis jelenleg öt témában vizsgálódik az igazságügy függetlensége kapcsán - s ezen ügyek megnyugtató rendezése is szerves részét képezi az Unió és az Orbán-kormány közti bizalom helyreállításának.

A hvg.hu által megkérdezett bizottsági források és szóvivők közül azonban senki nem bocsátkozott találgatásokba a IMF-tárgyalások megindulásának pontos időpontjáról a mai döntés nyomán sem.

©

Lezárult a kulcsfontosságú ügy

A Magyar Nemzeti Bank ügyében a Bizottság kész lezárni a kötelezettségszegési eljárást, ami azt jelenti, hogy megkezdődhetnek a hiteltárgyalások. Az Európai Központi Bank korábban összesen 15 kifogást emelt a jegybanktörvény módosításával szemben, mert szerintük sérül a nemzeti bank függetlensége. Ilyen bírálat volt, hogy a kormány össze akarta vonni az MNB-t és a PSZÁF-ot, új vezetőket akart kinevezni a vezető testületeibe.

Az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárásban a jegybanktörvényre vonatkozóan két jogi jellegű módosítást kért: a jegybankelnöki fizetéssel, valamint az elnöki esküvel kapcsolatos szakaszok törlését. Ezekre vonatkozó változtatások azonban nem szerepeltek az Országgyűlés elé április 17-én benyújtott  jogszabály-módosításokban. Orbán egyáltalán nem vette figyelembe az Európai Központi Bank ajánlásait, amelyeket az EKB már többször megküldött a kormánynak, és amiket az április 16-i frankfurti ötpárti (EU/IMF/EKB- kormány/jegybank) tárgyalások során az Európai Bizottság és az IMF képviselője egyetértésével is feltételként rögzítettek. Ezek között a jegybank függetlensége szempontjából a legfontosabb pontok azok, melyek a monetáris tanács bővítésének, valamint a harmadik alelnök kinevezésének a lehetőségét szüntették volna meg.

Brüsszeli forrásból megtudtuk, hogy Orbán a Barrosóval folyatott hétfői tárgyalásra nem vitt be új javaslatot. A Bizottság ugynakkor meghajolt a kormányzat érvei előtt azzal a két jogi kifogással kapcsolatban, amit a kötelességszegési eljárás jegybanktörvény-ügyben konkretizált. Eszerint az, hogy a jegybank elnöke felesküszik az Alaptörvényre, azért nem sért közösségi jogot, mert az Alaptörvény összhangban van az uniós törvényekkel. A jegybankelnöki fizetéssel kapcsolatban pedig tudomásunk szerint azt az érvelést fogadták el, hogy a törvény a jegybankelnököt  nem diszkriminálja, hiszen a jogszabály keretében az alelnökök és a dolgozók bérét is szabályozzák, mégpedig arányosan az elnök fizetésével. Információink szerint az EKB észrevételeit sem vetik el, hanem tovább folynak róluk a tárgyalások.

Bíróságra megy az EB

Bailly egyúttal arra is kitért, hogy a két másik januárban indult kötelességszegési eljárás - a bírók korai kötelező nyugdíjazása és a független adatvédelmi ombudsman hivatalának felszámolása ügyében az Európai Bíróságra mennek. A korai nyugdíjazás ügyét ráadásul akut volta miatt - mivel már idén megkezdődnek a nyugdíjba küldések, amelyek a bírák és ügyészek több mint tizedét, 250-nél több személyt érintenek - gyorsított eljárásban kéri az EB kivizsgálni a luxemburgi székhelyű bíróságtól. A szóvivő hozzátette, ez utóbbi két dosszié lezárása nem képezi részét többé a hiteltárgyalások feltételeinek. Az Európai Bizottság részéről Viviane Reding igazságügyi biztos még nyár előtt találkozik az európai legfelsőbb bíróságok szervezetének tagjaival, hogy a magyar ügyekről egyeztessenek.

Technikailag a mai határozat feltételes döntést jelent, vagyis amennyiben a magyar kormány végrehajtja a jegybanktörvény vállalt módosításait, megindulhatnak az IMF-tárgyalások. Az MNB-törvény kapcsán indult uniós kötelességszegési eljárás végleges lezárásához azonban a magyar kormánynak a Velencei Bizottság öt ajánlását is teljesítenie kell. Arról viszont, hogy az MNB függetlensége garantált-e, nem kell többé az EB biztosi tanácsának döntése, mindössze Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos jóváhagyása - bocsátkozott a részletekbe lapunknak Bailly.

Hiteltárgyalások: na de mi a cél?

Akár két héten belül is Budapestre jöhetnek az EU és az IMF tárgyalói - írta a brüsszeli hírekre reagálva a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni elemzője. Mivel hivatalosan a tárgyalások nem indultak el, így nem lehet tudni, volt-e már szó konkrét hitelfajtáról. Orbán kommunikációja a kezdetektől fogva azt sugallja, hogy Magyarországnak nem hitel kell, hanem biztonsági védőháló, egyfajta elővigyázatossági megállapodás (precautionary arrangement). Ez azt jelentené, hogy nem szándékoznánk lehívni a jóváhagyott összeget, de meglenne rá a lehetőség, hogy szükség esetén ezt megtegyük. A hiteltípus esetén azt is figyelembe kell venni, hogy közös EU/IMF-segítségnyújtásról van szó, és az IMF-nek nem minden hitelfajtája harmonizál az uniós hitelcsomagokkal.

Eszerint a legvalószínűbb a 2008-as hitelmegállapodáshoz hasonló készenléti hitelkeret (stand-by arrangement) igénylése, igaz, ennek válfajai között van olyan is, amely kifejezetten elővigyázatossági jellegű. Ez azt jelentené, hogy az állam nem hívna le pénzeket, viszont ezt a megállapodást is szoros költségvetési ellenőrzés kísérné, szigorú feltételekkel.

Az, hogy meddig húzódhatnak a tárgyalások, számtalan dologtól függ. Várhatóan politikai szempontok is szóba kerülhetnek, az egyes szervezetek feltételrendszere nem ismert, így az sem, hogy mi a közös halmaz, amihez feltétlenül ragaszkodnának. Orbán többször hangsúlyozta, hogy akár egy nap alatt is kész megállapodni, de a tárgyalások akár hetekig is elhúzódhatnak. Kérdés, mi a politikai akarat.

Az biztos, hogy a magyar gazdaságnak nagy szüksége lenne az EU/IMF-hitelmegállapodásra, mert az államadósság finanszírozása így középtávon fenntarthatatlan, az államkötvényekre fizetett hozamok magasak. Bár az utóbbit már az is valamelyest mérsékli, ha megindulnak a tárgyalások, tartós csökkenést a megállapodás megkötése jelentene. Orbán azt mondja, hogy nem akarja az EU/IMF pénzét használni, de ha a piacinál akár 3-4 százalékponttal is olcsóbb lenne a finanszírozás, nehéz lenne elmagyarázni, miért nem veszi igénybe az olcsóbb pénzt.

Hozzászólások