Mint arra számítani lehetett, az Európai Bizottság is vizsgálni kezdte a tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényt. A hírt szerdán erősítette meg Brüsszelben Antoine Colombani, a testület szóvivője, más kommentárt azonban nem kívánt a témához fűzni.

A bejelentés alapján könnyen megtörténhet, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték miatt az Európai Bizottság jogsértési eljárást indít Magyarország ellen. A bizottsági vizsgálat – ami több a bizottság feladatai közé tartozó szokásos, napi szintű jogszabály-monitorozásnál – azt jelenti, Brüsszelben már kérdésként merült fel, összeegyeztethető-e az uniós joggal a magyar parlament által megszavazott új közteher, de még nem döntött a testület apparátusa. A bejelentés arra utal, hogy a bizottságnak komoly oka van a vizsgálatra, és majdnem biztos a jogsértési eljárás megindítása – mondta a hvg.hu-nak Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára.

Hamar megszülethet a döntés

Amennyiben az Európai Bizottság megalapozottnak találja a gyanút, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény nem egyeztethető össze az Európai Unió jogszabályaival, az eljárás azonnal megkezdődik. Erről a vonatkozó szabályok szerint értesíteni fogják a magyar kormányt, amely válaszul a bizottság észrevételeivel összhangban kiigazíthatja a törvényt. Ellenkező esetben a bizottság egy ún. indokolt véleményt tesz közzé, melyre a kormány még ezen a ponton is válaszolhat azzal, hogy változtat a bírált jogszabályon. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság az Európai Bíróságra viszi az ügyet, melynek ítéletét kötelezően végre kell hajtani.

Orbán Viktor José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével

AP / Yves Logghe

Az ügy akár egy évnél rövidebb idő alatt is eldőlhet – véli Deák Dániel, a Corvinus egyetemi tanára, a jogsértési eljárás ugyanis néhány hónap alatt eljuthat az Európai Bíróságra, és azt követően még legalább fél évet kell várni az Európai Bíróság döntésére. A brüsszeli sietségnek lenne is alapja, hiszen a pénzügyi tranzakciós illeték 2013-tól hatályba léphet. Márpedig az jelenlegi formájában több ponton sértheti az uniós jogot, emellett károsan befolyásolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működését is.

Az Európai Központi Bank (EKB) kedden kiadott véleményében keményen bírálta a törvényt, melyben megállapította, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték kivetése az jegybankra csorbítja az MNB pénzügyi működési és intézményi függetlenségét, és nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával, bomlasztja a jegybank eszköztárát, amellyel el kell érnie az árstabilitást és a pénzügyi rendszer stabilitását. Az EKB arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a tranzakciós illeték uniós harmonizáció nélküli bevezetése torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban, Magyarországról pedig átterelheti a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba.

Magyar riposzt

Orbán Viktor szerdán a bírálatra azt mondta, a kormány tanulmányozni fogja az EKB fenntartásait, és kellő időben "sikeres választ" fog adni. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a pénzügyi szektornak – ideértve a nemzeti bankot is – képesnek kell lennie arra, hogy előállítsa a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges forrásokat. A kormányfő válaszában vágott egyet az EU felé is, mint fogalmazott, az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket.

Bánkuti András

Kétségtelen, a kormány 300 milliárd forintot igénylő munkahelyvédelmi terveit kellemetlenül érintené, ha gyors ítélet születne a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló kötelezettségszegési eljárásban. Ugyanis ezzel nagy valószínűséggel kiesne az MNB-től várt 100 milliárd forint (melynek megfizettetése lényegében a monetáris finanszírozás uniós és hazai tilalmába ütköző költségvetési trükk lenne). Emiatt a kormánynak vagy máshonnan kellene beszednie a kiesett összeget (ami valószínűleg csak további adóemeléssel menne), vagy a terveit kellene arányosan visszanyesnie.

Gumicsont, kompromisszum, IMF

Kérdés, hogy egy újabb brüsszeli eljárás hogyan érintheti az IMF–EU-hitelkeretről szóló tárgyalásokat. A jegybank függetlenségének ismételt megsértésével újabb front nyílhat a nemzetközi szervezetek és a kormány között, amely alkalmat teremthet a kabinetnek a tárgyalások további elhúzására. Ugyanis a jegybank függetlenségéről szóló korábbi huzavona bizonyult a tárgyalások legnagyobb akadályának, és nyolc hónappal késleltette az IMF–EU-delegáció megjelenését Magyarországon. Az Európai Bizottság egyébként éppen múlt héten zárta le hivatalosan a jegybank függetlenségének megsértéséről szóló, januárban indult kötelezettségszegési eljárást. A testület már akkor jelezte: "meg fogja vizsgálni azt is, hogy az új pénzügyi tranzakciós illeték hatályának az MNB egyes monetáris politikai eszközeire való kiterjesztése összeegyeztethető-e a szerződéssel".

Nem valószínű, hogy a kormány azonnal változtat a törvényen, de végül meg fog hátrálni – kommentálta az EKB keddi véleményét Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzője. A Nomura szerint a probléma az IMF–EU-hiteltárgyalások következő fordulójában merülhet fel (ez Orbán Viktor bejelentése szerint szeptemberben lesz), és a kormány végül visszavonja a tranzakciós illeték MNB-re vonatkozó rendelkezéseit. A közteher többi része viszont megmarad, sőt emelkedhet a kulcs, hogy pótolja az MNB kivétele miatti bevételkiesést. Az MNB mentesítése a pénzügyi tranzakciós illeték alól ugyanakkor nem fogja megszüntetni az illeték torzító hatását a bankközi piacon, legfeljebb enyhe mértékben – írta a Nomura közgazdásza.

A hvg.hu által megkérdezett banki elemzők közül korábban többen azt valószínűsítették, hogy a tranzakciós illeték MNB-re vonatkozó része csak blöff a kormány részéről. Egy újabb gumicsont az IMF-nek, ami még jobb, mint a jegybanktörvény, hiszen pénz is jöhet belőle. Ha pedig a tárgyalások vagy a körülmények úgy alakulnak, a kormány nagyvonalúan kihúzhatja majd az MNB-re vonatkozó részt a törvényből, ezzel mutatva a szervezeteknek a kompromisszumkészségét – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő banki szakértő.