Van, aki szerint az „oszd meg és uralkodj” elve érvényesül, mások szerint a szakmaiság szorul a háttérbe. De az is elképzelhető, egyszerűen csak egy újabb területet vont Orbán Viktor a közvetlen felügyelete alá – nagyjából ezeket a válaszokat kaptuk arra a kérdésre, hogy július 24-i hatállyal miért állította fel a kormányfő Becsey Zsolt külgazdasági megbízottat a székéből.

Mindenestre ezzel a lépéssel egy européer technokrata-szakpolitikus megbízatását vonta vissza a miniszterelnök. Pedig Becsey Orbán emberének számított, hiszen információink szerint még az ő nyomására került 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumba külgazdasági államtitkárnak. Igaz, 2011. augusztus elején nem védte meg őt, amikor Matolcsy György menesztette. Orbán akkor még Becsey hóna alá nyúlt, s maga mellé vette a volt államtitkárt. Kérdés, mostani menesztése után felkínálnak-e neki valamilyen posztot vagy ő is a magánszférában elhelyezkedő kormányzati expotentátok táborát gyarapítja majd.

A lépésnek ugyanakkor megvan a belső logikája is: Becsey is áldozata lett a Miniszterelnökség átalakításának. Lázár János érkezése, valamint Szijjártó Péter június 2-i kinevezése külügyi és külgazdasági államtitkárrá valamelyest már mindezt előrevetítette – a személyi változásokkal kapcsolatos véleményeket azonban egyetlen megkérdezett szakigazgatási forrás sem kívánta névvel kommentálni.

Becsey Zsolt

MTI / Kovács Attila

A tét nem kicsi

Áru- és szolgáltatáskereskedelem, külföldi működőtőke-bevonás, az ezeknek megágyazó (kül)gazdaságdiplomácia – ezek azok a (rész)területek, amelyek az alappilléreit jelentik a külgazdaságnak, és amelyek irányításában most hangsúlyos szerepet kapott Szijjártó Péter.

Az, hogy a külgazdaságnak mennyire fontos szerepe van, csak két adat: az export és az import GDP-hez viszonyított részaránya meghaladja a 60 százalékot, a külföldi működőtőke-állomány pedig a bruttó hazai termék mintegy 70 százalékának felel meg. Voltaképp a kivitelnek köszönhető, hogy a 2008-as válságot követően az ország nem süllyedt még súlyosabb helyzetbe, és nem romlottak még nagyobb mértékben a foglalkoztatottsági mutatók.

Míg Becsey egyszerű miniszterelnöki megbízottként felügyelt a fentiek közül csak egyes részterületeket (elsősorban kiemelt külföldi beruházásokat, mint az Audi és a Mercedes projektjei), addig Szijjártó nem csak rangot (államtitkárit) kapott, hanem (látszólag) nagyobb beleszólást, sokkal szélesebb hatáskörben.

A szakma nem érti

Szijjártó Péter államtitkár belépésével immár három súlypontja van a terület irányításának. A külgazdaság (külkereskedelem és a működőtőke-bevonás) az egyik kiemelt felelőssége a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Ugyanakkor a Martonyi János által irányított Külügyminisztériumnak is osztottak kártyákat, amit a tárca komolyan is vesz – nem véletlen például, hogy a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) napokban tartott rendezvényén nem Matolcsy, nem az NGM egyik magas rangú vezetője, hanem Martonyi jelent meg a kormány képviseletében.

Leosztották - Szijjártó befért

Túry Gergely

Úgy tűnik egyébként, hogy őt jobban érdekli a külgazdaság, mint minisztertársát. Ráadásul ért is hozzá, 1979-től dolgozott a külkereskedelem területén, majd a Kádár Béla vezette Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában volt két évig államtitkár. (1990-94 között volt az egyedüli időszak, amikor önálló minisztériumba rendeződött a terület irányítása. Azóta néhány rövidebb kegyelmi időszakot leszámítva, a külgazdaság irányítási struktúrája – beleértve az Eximbankot és a Mehibet – rendkívül széttagolt.) Matolcsy ezzel szemben már az első Orbán-kormány idején is keveset törődött ezzel a területtel, Becsey menesztése után meg is szüntette a külgazdasági államtitkárságot, a területet ma – névleg legalábbis – egy helyettes államtitkár viszi az NGM-ben.

Az angolul kiválóan beszélő Szijjártó pályafutásában teljesen új falatnak tűnik a külgazdaság. Bár, mint országgyűlési képviselő több parlamenti bizottságban is dolgozott, a külgazdasággal és külügyekkel legfeljebb Orbán Viktor szóvivőjeként foglalkozott eddig. Az mindenesetre látszik, hogy nem akar tétlenkedni: kinevezése után szinte azonnal ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol külügyi és külgazdasági témákban tárgyalt. Majd a napokban Bakuba utazott – igaz, államtitkári kinevezése mellé egy sor gazdasági vegyes-bizottsági (társ)elnöki posztot is kapott, közte az azeri viszonylatét.

Hol születnek majd az igazi döntések?

A jelen felállás szerint három, Orbánhoz messzemenőkig lojális személy visz főszerepet a külgazdaságban. De arra a kérdésre, hogy hol fognak ténylegesen megszületni azok a döntések, amelyek alapvetően befolyásolják a külgazdaságot – egyik beszélgetőpartnerünk sem tudott egyértelműen válaszolni. A legkézenfekvőbbnek viszont mind azt tartották, hogy informálisan Orbán dolgozószobájában.