A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, így folytatódhat az augusztusban kezdődött csökkentési kurzus. Sorozatban ez már a harmadik kamatcsökkentés, és már nyáron sejthető volt, hogy ezzel kamatcsökkentési ciklus kezdődött. A mostani döntés nem lepte meg az elemzőket.

A múltkori kamatdöntés lehetett inkább a kulcsmomentum

Samu János, a Concorde makroközgazdásza szerint a forint/euró árfolyamra lényegében nem lesz hatással a kamatdöntés, mivel a magyar fizetőeszköz az utóbbi időkben az IMF-megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok miatt már jelentősebben gyengült. Másodsorban pedig az elemzők is beárazták már a csökkentést, így meglepő információt nem tartalmazott a döntés. A Concorde elemzője szerint a döntés utáni első reakciók is azt mutatják, hogy a forint nem reagált gyengüléssel a monetáris tanács lépésére.

A kamatcsökkentési folyamat kulcsmomentuma ugyanakkor inkább a múltkori döntés lehetett, annak üzenetét sokkal nehezebben értelmezte a piac Samu szerint. A Concorde makroközgazdásza szerint sokkal másabb lenne a kép, ha mondjuk szeptemberben az MNB Monetáris Tanácsa nem dönt a kamatcsökkentésről, és csak most döntöttek volna a 25 bázispontos vágás mellett.

Abból a szempontból ugyanakkor érdekes lehet a döntés, mivel a monetáris tanács azzal is indokolta a korábbi csökkentést, hogy az IMF-megállapodások előrehaladtával már beindulhat a kamatvágás, az utóbbi napok fejleményei ugyanakkor nem a megállapodás megkötésének irányába mutattak. Samu úgy véli, hogy egyértelmű, a külsős tagok teljesen másként ítélik meg az infláció tartósságát, mint a jegybank elnöke, és alelnökei. A nagy kérdés azonban az, hogy vajon a külsős tagok véleményét alátámasztja-e majd a legközelebbi adat a pénzromlás mértékéről - tette hozzá a Concorde makroelemzője.

IMF-megállapodás nélkül is folytatódhat a kamatcsökkentési hullám

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank vezető elemzője a hvg.hu-nak elmondta, hogy az már a szeptemberi ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció kevésbe található a monetáris tanács fókuszában. Az Erste vezető elemzője hangsúlyozta, hogy ők továbbra is magasabb, 5 százalék feletti inflációval számolnak jövőre (vagyis az inflációt már szinte semmilyen mértékben nem veszi figyelembe a monetáris tanács a kamatdöntéseknél - a szerk.).

Az Erste közgazdásza szerint ugyanakkor a forint stabilitásához, mely most kirajzolódni látszik a kamatcsökkentés ellenére, az szükséges, hogy a jelenlegi külpiaci támogató hangulat megmaradjon. Árokszállási úgy véli, hogy ha ez a pozitívabb hangulat megmarad, akkor akár IMF-megállapodás nélkül is 6 százalékra csökkenhet idén az alapkamat. Novemberben vághat még egyszer a tanács, és 1-2 hónapos szünet után jövőre folytatódhat ez a folyamat. Ha a külpiacok pozitív hangulata jövőre is megmarad, akkor IMF-megállapodás nélkül is akár az 5 százalékos szintig is süllyedhet a kamat 2013-ban - emelte ki Árokszállási.