Néhány napja jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy a lipcsei székhelyű Európai Energiatőzsdén (EEX) magyar kibocsátási egységeket fog értékesíteni. Az összesen 2,5 millió darab egységet egy hét különbséggel dobják piacra, és darabjáért 7-8 eurót remél a magyar kormány, amiből összesen 4,5-5 milliárd forint bevételre tehet szert. Ez nem rossz,de azt is hozá kell tenni, hogy az eladásra kínált mennyiség többszörösével továbbra sem csinál semmit az állam.

„Pedig azt a mennyiséget pénzzé kell tenni, mert ha nem adja el az állam 2013 áprilisáig, akkor ez a pénz elvész. Ezért az államnak ettől a kvótamennyiségtől egyszerűen meg kell szabadulnia  – mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEIT) vezetője.  A szervezetnél úgy számolnak, hogy mintegy 8 millió egység vár még eladásra, de napra kész adat nincs. Bart úgy látja, hogy ezt a tőzsdén korábban is el lehettt volna adni.

Csupa romantika

AP

Nem lehet tudni, miért ültünk rajta

Magyarországon azonban nem bukkantak fel új gyárak, melyek kibocsátása csökkentette volna az egységek menyiségét. Sőt, olyan nagy CO2 kibocsátó vállakozásokat számoltak fel és adták vissza a fel nem haszánált kvótáikat, mint a tiszapalkonyai vagy a bánhidai erőmű. És bár az állami légiforgalomhoz tartozó kvótákat külö soron kezelik, a Malév bedőlése is a kvóták értékesítését indokolta volna.

Az EUA-nak van napi piaci ára, amit a tőzsdén bármikor pénzzé lehet teheti. Az aukciónak - akárcsak az állampapír esetében - csak az eladó kényelmi szempontjából van értelme, mert Lipcse egyébként gond nélkül felszívná a teljes magyar kvótamenniységet,  "csak ki kellene dobni a placcra". Az EEX-en ugyanis évente mintegy kétmilliárd kvótás forgalom zajlik. Az aukció, mint eladási forma azonban az utóbbi időben népszerű lett azok körében, akik nem néhány száz vagy ezer, hanem nagyobb kvóta mennyiségtől szeretnének megválni. Így kiszámíthatóbb a forgalmazási idő, és a napi ereszkedést előre be lehet kalkulálni. Tegnap a napi forgalom meghaladta a 8 millió kvótát, a kibocsátási egységek 6,65 eurós átlagérték környékén táncoltva keltek el.

Itt is sereghajtók vagyunk

Az EU tagországoknak eredetileg összesen 576 millió kvótája volt. Ebből 386,9 millió a cégeknek kioszott mennyiség, 68,8 milliót pedig az államok maguk árvereztek el.  Magyarországtól eltérően a legtöbb európai ország már rég túladott a maga európai kibocsátási egységein (EUA).

A Malév-leállás is az értékesítést indokolná

MTI/Lakatos Péter

A durván 8 millió darab egységünknél többet csak Portugáliában találni. igaz, ott úgy maradt meg a keretnek kb. a fele (13,7 millió), hogy a magyar eladási szintnek több mint háromszorosától már megszabadultak.Az EU országok zöme már rég kiosztotta a cégeinek (vagy a tőzsdén túladott) a kvótái zömén. Hollandia a 31,8 millióból 31,6 millió kvótát cégeknek osztott ki, Olaszország mind a 84 milliót. Nagy-Britannia a 81,6 millióból 54,7 millió egységet a cégeknek adott, a maradék 26,9 milliót viszont már elárvereszte. A briteken kívül nagyobb mennyiséget csak a görögök és a litvánok árvereztek.

Az utóbbi években Magyaroroszágon a kvótakereskedelem leginkább az elszalasztott lehetőségekről szólt. A decemberi értékesítés egyébként nem az első az idén:  májusban és júniusban is összesen 2,5 millió szén-dioxid-kvótán adtunk túl, a 6,73 eurós átlagáron kötött üzletet akkor egy angol brókeren kereszül ütötte nyélbe az NFM.