Egyre több információ kering arról, mit tervez a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), miután Simor Andrásnak jövő év március elején lejár a jegybankelnöki megbizatása. Az még nem szivárgott ki, ki lesz az új elnök, de azt sem sikerült kizárni, hogy Matolcsy György kerül az MNB élére. A héten napvilágot látott kormányzati elképzelések szerint az új jegybankelnöktől a kormányzat – szemben a piaci elvárásokkal - unortodox lépéseket várna el. Például azt, hogy együttműködjön a devizatartalék mérsékelt csökkentésében, emellett korlátoznia kellene a bankok kéthetes MNB-kötvényben tartható pénzmennyiségét, meg kellene szüntetnie a kamatfizetést a pénzintézetek kötelező tartalékára, és a jegybanknak állampapírt is kellene vásárolnia időnként.  

A devizatartalékra egyébként Simor András is azt mondta a héten, hogy elképzelhető, és lehet értelmes lépés a devizatartalék csökkentése, amilyen mértékben az ország külső adóssága csökken. Viszont szerinte nálunk nem vethetők be az olyan nem-konvencionális jegybanki megoldások, amiket a fejlett országok központi bankjai alkalmaztak a gazdaság élénkítésére.  

Megint vágott a tanács

A jegybank egyébként már most is erősen unortodox monetáris politikát folytat. Ugyanis a monetáris tanács kormánypárt által jelölt, sokak szerint a kormány kívánalmainak engedelmeskedő külső tagjai a testület kamatmeghatározó ülésein többségben vannak a jegybankelnökkel és két helyettesével szemben.

Így augusztus óta megállás nélkül csökkentik az alapkamatot, dacára az egyre emelkedő középtávú inflációs kilátásoknak. Míg korábban 2013-ra is elérhető lett volna a jegybank 3 százalékos inflációs célja, ma már úgy tűnik 2014-ben is gyorsabb lesz ennél a fizetőeeszközünk értékvesztése. Ennek megfelelően a héten a tanács már 6 százalékra vágta az alapkamatot, és a kamatcsökkentésnek még valószínűleg nincs vége.  

Nem büntet a piac

Az unortodoxiával addig kísérletezhet a monetáris tanács, és a kormány, amíg tart a „kegyelmi állapot” a nemzetközi piaci környezetben. A befektetők kockázatvállalását és a forintot az erősíti, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve úgymond pénzt pumpál a piacokra, így most jelentős mennyiségű szabad pénz áramlik a feltörekvő piaci befektetési eszközökbe, köztük a magyarokba is. Így történhetett, hogy a forintra és az állampapírjainkra nem nagyon hatott, hogy a Standard&Poor’s múlt pénteken az eddiginél is gyengébb bóvli osztályzatot adott a magyar adósságra. Orbán Viktor viszont a leminősítésekről azt mondta, nincsenek érdemi hatással a magyar gazdaságra. Azonban az elemzők inkább úgy látják, ha a kegyelmi állapotnak vége, nagyon gyorsan fejre állhatunk, ezért hazardírozás, amit most teszünk.   

Addig is, veszik a lakosságnak szánt magyar devizakötvényt, mint a cukrot, Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter pedig már azt is eredménynek nevezi, hogy a kormánynak egy éve nem sikerült megállapodnia az IMF-fel. Az IMF viszont jelezte, hogy szerinte mást tekinthetnénk eredménynek. A kabinet mindenesetre optimistán tekint az elkövetkező időszakra, és például a korábban tervezettnél jóval nagyobb államadósságcsökkentésre készül. Igaz, a részletek még teljesen homályosak.

Szövetséges kerestetik

A gazdasági kilátásaink egyre kevésbé indokolják a kormányzati optimizmust. Százezrek vannak állás nélkül, és csak nagyon hosszú idő alatt találhatnak új munkát. Ez pedig sajnos még a rendkívül jól képzett, több nyelvet beszélő fiatalokra is igaz. Eközben a foglalkoztatási statisztikát elsősorban az adófizetők pénzéből finanszírozott közfoglalkoztatás szépíti, miközben a versenyszektorban időről-időre bejelentenek egy-egy száz, vagy ezres nagyságrendű leépítést.

Legutóbb a Flextronics közölte, hogy 1100 embert elbocsát. Ez abból a szempontból nem is annyira meglepő, hogy idén egy komoly 1,2 százalékos visszaesést szenved el a magyar gazdaság, és egyre többen számítanak arra, hogy a várt növekedés jövőre is marad a recesszió vagy jobb esetben a stagnálás. A kormány eközben úgy szállna szembe visszaeséssel, hogy stratégiai szövetséget köt nagyvállalatokkal. A megállapodások konkrét haszna még nem világos, de a kabinet eddig hét nagy céggel szövetkezett, a héten éppen a Microsofttal és a Hankook Tire Kft.-vel.  

Az E.On-nal már nem barátkozott a kormány: pénteken kiderült, hogy január végéig az állam megveszi a német vállalat magyarországi földgázipari érdekeltségeit. Ez két jelentős céget jelent: az E.On Földgáz Trade-et, amely a hosszú távú orosz gázbeszerzési szerződés alanya, és az E.On Földgáz Storage-ot (ami az igazi értéket jelenti az üzletben) az E.On gáztározó kapacitásnak gazdája (amihez öt föld alatti gáztározó és néhány gázkiskereskedő is tartozik).

Az ár egyelőre nem publikus, korábban a kormány 800 millió eurót akart fizetni érte, a cég viszont 1,2 milliárd eurót kért. Ezt a pénzt feltehetően a Magyar Nemzeti Banknál lévő betéteiből fogja kifizetni a kabinet.