Az alapkamat tavaly augusztusi 7,0 százalékos szintje a monetáris tanács négy külső tagjának szavazatával, öt egymást követő alkalommal 4:3 arányban megszavazott 0,25 százalékpontos csökkenés után süllyedt 5,75 százalékra. A tanácsnak valószínűleg ez lesz az utolsó ülése, mielőtt a miniszterelnök megnevezné jelöltjét a jegybank következő elnökének tisztére, Simor András megbízatása március 3-án jár le.

Simor András egy külföldi hírügynökségeknek adott interjúban is hangot adott aggályának, miszerint csak a kedvezőbb globális piaci hangulat segített Magyarországnak abban, hogy büntetlenül megússza a sorozatos kamatvágások következményét. A csökkentések nem voltak megalapozottak, hiszen az árak növekedéséről szóló előrejelzés meghaladja a jegybank 3 százalékos inflációs  célkitűzését - mondta. "Az a tény, hogy a forint nem omlott össze, még nem jelenti azt, hogy a monetáris politika a megfelelő lépéseket tette meg" - fejtette ki véleményét az MNB hamarosan távozó elnöke. 

A decemberi ülésről kiadott jegyzőkönyv tanúsága szerint a tanács tagjai is egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha "a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak".

A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF magyarországi, a négyes cikkely szerinti országlátogatását végző delegációja hétfőn kiadott közleményében megjegyezte: több egymást követő kamatvágás után a további enyhítésről csak "nagy óvatosság" mellett szabad dönteni, hiszen az infláció továbbra sincs kellően lehorgonyozva és részben az energiaár-csökkentésnek köszönhető az is, hogy 2013-ban várhatóan 3,5 százalékra csökken az infláció.  A valutaalap szerint érthető az az óhaj, hogy a monetáris politikával elősegítsék a belső kereslet növekedését, de "az alacsonyabb alapkamatnak aligha lesz kézzelfogható hatása a hitelkínálatra és a keresletre, mivel nehéz környezetben működnek a bankok".

Az IMF a további kamatcsökkentéseknek a forint árfolyamára gyakorolt hatására is felhívta a figyelmet, minthogy a forintgyengülés veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A szervezet szerint egy erős monetáris keretrendszer, így a jegybank függetlenségének és az inflációkövető politika hitelességének fenntartása az üzleti és piaci bizalom tartós javulásához járulna hozzá. Mindezek fényében az MNB-nek kellően magas tartalékot kell fenntartania az esetleges sokkok kivédése érdekében - írta az IMF.