A bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatokat szerdán. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint ez 1,6 százalékos éves szintű GDP-növekedést jelentett a harmadik negyedévben.

A most közölt számok a novemberi első becslésnél egy tized százalékponttal jobbak lettek, akkor éves alapon a GDP 1,7 százalékos, míg negyedéves összevetésben 0,8 százalékos növekedést jeleztek előre. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta: a mezőgazdaság a vártnál jobb teljesítményt ért el. Az előző negyedévhez képest a feldolgozóipar több ágazata, az építőipar és a szolgáltatások területén mutattak ki növekedést.

Nagyon mélyről indult a mezőgazdaság és az építőipar is

A mezőgazdaság teljesítményének emelkedése várható volt, tavaly az aszálykárok miatt nagy volt a kiesés, a tavalyi rossz bázisévhez képest az idei évben ráadásul az átlagnál jobb volt a termés – fejtette ki a harmadik negyedéves GDP-adatot ismertetve Gabler Gergely, az Erste makroelemzője. A mezőgazdaság egész idei évre vonatkozó növekedése 18-20 százalék körül alakulhat, tavaly ugyanakkor ilyen mértékű volt a visszaesés.

Az épülő Mercedes-gyár 2012-ben

Túry Gergely

Az építőipar is rendkívüli mélységekből indult – ám még mindig a 2001-es szint alatt vagyunk –, a bővülést Gabler szerint az állami infrastrukturális beruházások hajtják, a magánberuházások területén ugyanakkor még nem figyelhető meg bővülés. Kérdésre válaszolva az Erste makroelemzője elmondta, hogy természetesen a stadionépítések is belejátszanak az építőipari növekedésbe, ám nemzetgazdasági szinten ezek kisebb részt képviselnek.

Megfigyelhető még az úgynevezett Audi-Mercedes hatás is, a személygépkocsi-gyártás területén végigvitt bővítések is hozzájárultak a vártnál nagyobb növekedéshez Gabler szerint. Nem tudjuk, hogy ennek a bővülésnek mikor szakad vége, ha nem lesznek további nagyobb beruházások, akkor a következő év harmadik negyedévében már nem jelenik meg ez a hatás az Erste makroelemzője szerint, mivel magasabb bázisról indulunk akkor. A mezőgazdaság területén is hasonló lehet a helyzet, 2014-ben magasabb bázisról indul a szektor.

2014-ben az Ersténél mindezek tükrében már inkább azzal számolnak, hogy a belső fogyasztás bővülése lehet nagyobb hatással a növekedésre, a legfrissebb kiskereskedelmi statisztika – mely éves szinten 2,5 százalékos bővülésről szól – is azt támasztja alá, hogy elmozdulhattunk a holtpontról. Gabler Gergely elmondta, hogy tartják a 2013 egészére előrejelzett 0,8 GDP-növekedést, ehhez az kell, hogy az utolsó negyedévben 2 százalékkal nőjön a gazdaság. Ha a kormány által várt 1 százalékot szeretnénk elérni, akkor ahhoz arra lenne szükség, hogy a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal bővüljön a GDP, ám az évvégi gyárleállások, munkanaphatások miatt ezt az időszakot mindig nehezebb előrejelezni – fejtette ki az Erste makroelemzője.

Rejtély, mitől nőnek a magánberuházások

Török Zoltán, a  Raiffeisen Bank vezető elemzője 1,4 százalékos éves növekedésre számított a harmadik negyedévben. Az elemző szerint a jobb adat hátterében elsősorban a beruházások jobb teljesítménye állhat. Ennek oka részben az, hogy megindultak a nagy állami beruházások és az uniós forrásokból finanszírozott önkormányzati beruházások a választási ciklus miatt, valamint amiatt, hogy 2013-ban véget ér az Európai Unió 7 éves költségvetés ciklusa, ami arra kényszeríti a kormányzatot, hogy minden forrást hívjon le, amit csak lehet. Ennek a folyamatnak tudható be, hogy a közösségi beruházások 30 százalék körül nőttek. A nagy meglepetés azonban, hogy a magánszféra beruházásai is jelentős mértékben nőni tudtak, amire kevésbé számítottak az elemzők. Eddig ugyanis azt gondolták, hogy a zászlóshajó beruházásokon, például az autógyárak bővülésén kívül a versenyszektorban nem történik semmi. Sőt, az autógyárak esetében félő volt, hogy ha befejeződnek a beruházásaik, még rontani is fogják a statisztikát (ugyanis a korábbi magas beruházási teljesítmény magas bázist eredményez a későbbi adatoknak).  

Azonban nem ez történik, és a magánszektorban nagyon széles körben, több szektorban is van növekedés – mondta Török Zoltán. Az elemző úgy vélekedett, a kereskedelemben például a trafikok növelhették a beruházásokat, ugyanis a harmadik negyedévben indultak és ehhez ki kellett alakítani a nemzeti dohányboltokat, ami beruházásnak számít. Emellett a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban is volt beruházásnövekedés. Az elemző kitért arra is, hogy még azt sem lehet mondani, hogy ez a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása. A program keretében ugyanis a legtöbb esetben szeptemberben folyósítottak pénzt a vállalkozásoknak, és az ebből finanszírozott beruházások lefutása fél-egy év lesz, vagyis az idei harmadik negyedéves adatokban biztosan nem jelenik meg. A Raiffeisen Bank elemzője úgy vélekedett, valószínűleg sok apró, kevésbé látványos beruházás, valamint az amortizáció pótlása járult hozzá a versenyszektor beruházási adatainak javulásához. Az elemző hozzátette, valószínűleg a bázishatás is sokmindent magyaráz, mert a tavaly visszaesés miatt nagyon rosszak voltak az adatok.

A kisereskedelmi teljesítmény is nőtt a harmadik negyedévben, azonban ez csak kis mértékben járulhatott hozzá a jobb GDP-adathoz Török Zoltán szerint. A kiskereskedelmi adatok már a második negyedévben is pozitívak voltak, ezért a Raiffeisen Bank elemzője ezen a területen nagyobb növekedésre számított. A kiskereskedelmi forgalom növekedése részben az alacsony bázishatásnak, részben a reáljövedelem növekedésnek köszönhető: a nyugdíjakat például 5,2 százalékkal emelte meg a kormány, miközben az infláció a rezsicsökkentésnek köszönhetően rendkívül alacsonyan, 2 százalék körül alakul éves szinten. Emellett a rezsicsökkentéssel több pénz marad a lakosságnál, amit fogyasztásra költ. Török Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nincs boom a kereskedelemben. A fogyasztási szint még mindig messze elmarad a válság előttitől, például a 2005-ös szinttől. A jó hír inkább az, hogy már nem csökken ez a szint, mint az elmúlt években.