Csütörtök reggel fél 8-kor megjelentek a rendőrök Horváth András korábbi adóhivatali dolgozó lakásán, és házkutatást tartottak, erről Horváth telefonon számolt be – írja az Origo. Iratokat vittek el tőle, benne azt a zöld dossziét is, amely állítása szerint azokat az információkat, cégneveket tartalmazza, amelyek a kiterjedt áfacsalásra, az abban részt vevő vállalkozókra utalnak. Elvitték a rendőrök a számítógépének merevlemezét is.

Átadtak neki egy papírt a rendőrök, amelyben az áll tájékoztatása szerint, hogy jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adatkezeléssel elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettének alapos gyanújával gyanúsítják. A hvg.hu úgy tudja: egyelőre csak személyes adattal visszaélés és rágalmazás miatt tettek ellene feljelentést, Horváth még nem gyanúsított. Információink szerint csütörtökön a házkutatás miatt délután négy órakor az ügyészség előtt szimpátiatüntetés lesz Horváth András mellett.

Feljelentést tett, nyomozás indult

Horváth András november elején robbantotta ki a NAV-botrányt, és sajtótájékoztatón azt állította, ezermilliárdos mértékben csalnak el áfát kiemelt adózók, főleg az áruházláncok, amelyek polcai gyakorlatilag tele vannak adócsalásból származó áruval. Erről november 8-án egy tanulmányt is publikált az Átlátszó oknyomozó portálon. A NAV volt munkatársa szerint az adócsalásban az adóhatóság is részt vesz azzal, hogy leállítja a vizsgálatokat, ha a kiemelt adózókhoz érnek. Horváth András az ügyben feljelentést tett az ügyészségen.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) novemberben indított nyomozást a NAV-botránnyal kapcsolatban, hivatali visszaélés gyanújával (akkor még nem lehetett tudni, hogy a hivatali visszaéléssel éppen a botrány kirobbantóját gyanúsítják). Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a főügyészség a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg, majd az országos rendőrfőkapitány 2013. november 27-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe utalta az ügyet.

Fúrták minden oldalról

Az adóhatóság, a kormányzat és a kormánypárt a botrány kirobbanása óta az ügy eltussolására törekedett. A NAV a november eleji sajtótájékoztatót követően azonnal belső vizsgálatot rendelt el, ez azonban kimerült abban, hogy nyolc ember átvizsgálta a 23 ezer főt foglalkoztató hatóság számítógépes rendszerét, és megállapította, a rendszer nem regisztrálta vizsgálatok leállítását. Ezt követően a NAV feljelentést is tett Horváth András ellen a rendőrségen rágalmazás miatt.

A kormányzat és a kormánypárt azzal próbálta elkenni az ügyet, hogy igyekezett a Parlamenten kívül tartani, és egészen a közelmúltig megfúrta az ügyet kivizsgáló parlamenti  vizsgálóbizottság felállítását, illetve azokat a bizottsági meghallgatásokat, amelyekre Horváth Andrást meghívták, hogy számoljon be az ügyről. A költségvetési bizottság tervezett meghallgatását úgy fúrták meg, hogy nem mentek el az ülésre, így a bizottság határozatképtelen volt. Ebben egyébként kezdetben aktívan részt vett az MSZP is, amely ugyanúgy nem ment el a bizottsági meghallgatásokra. Később a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke napirendre vette volna a volt NAV-os meghallgatását, azonban a kormánypárti többség levetette a napirendről.

Varga Mihály azzal állt elő, a NAV tud arról, hogy az áruházláncok polcain áfacsalásokban érintett termékek landolnak, de nincs rá bizonyítéka. Orbán Viktor pedig azt mondta, hogy az üggyel kapcsolatban nem tudnak dokumentumokról. A dokumentumokat Horváth András az ügyészségi feljelentéshez csatolta, és az elmúlt másfél hónapban gondosan ügyelt arra, hogy nyilatkozataival ne sértsen adótitkot. Így a botrány kirobbanása óta nem adta ki egyetlen érintett cég nevét sem.

A politikai pártok közül egyedül az LMP állt be kezdettől fogva Horváth mellé, majd később csatlakozott az MSZP is. Így végül sikerült összegyűjteni azt a 78 képviselői aláírást, amellyel kezdeményezhető, hogy a parlament szavazzon a vizsgálóbizottság felállításáról. A kormánypárt végül kompromisszumos megoldással hajolt el a kezdeményezés elől, és a parlament kedden úgy döntött, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhet működni a vizsgálóbizottság, amely az adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos, 2002 és 2013 közötti gyakorlatát tárná fel.