Már a szerdai kormányülés dönthet arról, milyen jogszabályt fogadjon el a parlament – akár már a jövő héten – arról, mennyi pénzt és miként kaphatnak vissza pereskedés nélkül a bankoktól a devizahitelesek – írja az Az én pénzem. A pénzügyi összehasonlító portál szerint a Kúria jogegységi határozatának hétfőn kiadott részletes indoklásából egyértelmű, hogy nem csak az árfolyamrés járhat vissza az adósoknak.

A Kúria által június 16-án hozott jogegységi döntés közzétett részletes indoklásából egyébként jól látszik – amit mi a kezdetektől képviseltünk –, hogy az árfolyamrés mellett az egyoldalú kamatemelés miatt fizetett pluszösszegek is visszajárhatnak az adósoknak. Az még bizonytalan, hogy a Rogán által említett visszatérítés csak a lakáshitelesekre, vagy minden devizakölcsönnel rendelkező magánszemélyre vonatkozik-e majd. Kérdés az is, hogy mi a helyzet azokkal, akiket végrehajtottak, elvitték az autójukat vagy már visszafizették a túl drágán mért hitelt. A Kúria rájuk is gondol, de az még kérdés, hogy a kormány is így teszi-e.

Fazekas István

A parlament rendkívüli ülésnapján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásban kérte a kormányt, hogy készítse el azt a jogszabályt, ami eléri, hogy azok az adósok, akikkel szemben tisztességtelenül jártak el a bankok, visszakapják az őket illető pénzt. A frakcióvezető szerint ez csak az első lépés, később a devizahitelek teljes kivezetésére is sort kell keríteni. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy a kérdés szerepel a szerdai kormányülés napirendjén. Szavaiból úgy tűnt, még az sem zárható ki, hogy egy újabb rendkívüli parlamenti ülésnapon már terítékre is kerül az új jogszabály. Rogán arra kérte, hogy július 4-ig dolgozza ki azokat a jogi kereteket, amelyek lehetővé teszik a devizahiteles ügy rendezését, Tállai András erre ígéretet tett. Ez azonban csak az  első lépés lesz, és a kormány ezt követően nyújthatja be az ügyet rendező konkrét jogszabályt, amire akár már nyáron sor kerülhet.

A Moody’s becslése szerint a magyar bankoknak hozzávetőleg egymilliárd euró (mintegy 300 milliárd forint) kártérítésben kell részesíteniük a devizahiteleseket. Az Az én pénzem szerint a bankokat terhelő összeg magasabbra is rúghat. A nemzetközi hitelminősítő számításai szerint a devizaalapú ingatlanhitel-kinnlevőségek összege alapján az OTP Jelzálogbank, az FHB, az Erste és a K&H számíthat a legnagyobb összegű kártérítési kötelezettségre. A hitelminősítő arra számít, hogy az intézkedéseket a harmadik vagy a negyedik negyedévben léptetik érvénybe.