Történelmi jelentőségű lépést hozott meg az Európai Központi Bank (EKB). A csütörtöki bejelentés szerint havi 60 milliárd euró (körülbelül 18 600 milliárd forint) értékben fognak különböző eszközöket, leginkább állampapírt vásárolni. A jegybank ezzel lökné be az európai gazdaságot és indítaná be az eurózónás inflációt is. A program különösen a németeknek nem tetszik, Magyarország viszont jól járhat vele.

Alapos mérlegelés után, a nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva úgy döntött a Baumax, hogy kivonulnak Magyarországról, 14 áruházat zárnak be. A bezárás 788 alkalmazottat érint, az őket érintő intézkedések jelenleg kidolgozás alatt vannak. Az áruházakat az XXLutz osztrák bútorlánc veszi át. A cég új áruházakat egyelőre nem épít, emellett jelenleg is vizsgálják annak lehetőségét, hogy átvegyék a baumaxos dolgozókat: ez nagymértékben attól is függ, hogy hol és milyen ütemben sikerül átalakítani a korábbi barkács- és építési áruházakat.

Karácsony előtt egy nappal az MNB újabb 62 milliárd forintot juttatott Pallas Athéné-alapítványainak, amelyek így már 250 milliárdból terjeszthetik az unortodox közgazdasági tanokat – írja a HVG e heti számában. A cikkben az áll, hogy a Matolcsy-féle unortodox közgazdaságtan terjesztéséhez kell a pénz az alapítványoknak. A jegybank erre közleményben úgy reagált, hogy "az Alapítvány céljainak elérése érdekében segítséget kíván nyújtani a legmodernebb tudomány-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs technológiák megismeréséhez, megismertetéséhez és alkalmazásához, vállalkozói konferenciák, szemináriumok előadások megszervezéséhez, a start-up vállalkozások vállalkozóinak külföldi tapasztalatszerzéséhez, tudástranszferjéhez és tudásának elmélyítéséhez, a képzési portfóliók és oktatási módszerek korszerűsítéséhez, valamint szakkönyvek, folyóiratok és más kiadványok megjelentetéséhez". A jegybank azt írja, a hatalmas összegből innovációs tudásközpontot hoznak létre. A jegybank azt állítja, hogy a legújabb alapítvány esetében a 37 milliárd forintnak csak a hozama használható fel, hasonlóan a többi jegybanki alapítvány működéséhez.

A kormány mindeközben csütörtökön bejelentette, véglegesítették az útdíjrendszert. Ingyenes lett két Duna-híd, a budapesti repülőtérre kivezető út is, de az M86-os és a 61-es út is ideiglenes felmentést kapott. Aki vissza szeretné váltani matricáját, az február 28-ig teheti ezt meg. A budaörsi bevezető autópályaszakasz viszont nem esett ki a fizetős részek köréből.

Az előző Orbán-kormány környezetügyért felelős államtitkára, Illés Zoltán hétfőn arról panaszkodott, hogy miközben a világ legsúlyosabb környezetszennyező országa, Kína is a zöldenergiára áll át, a magyar kormányban ma e területnek nincs súlya. Illés olvasata szerint a salátatörvényben elfogadott napelemadó valójában a szélerőművekre és a hőszivattyúkra is vonatkozik, márpedig ilyet "csak az ír le, akinek fogalma sincs a fenntarthatóság alapvető összefüggéseiről, és bármi áron eleget akar tenni annak a felülről jövő elvárásnak, hogy be kell bizonyítani: a megújulók drágábbak az atomnál" – tette hozzá.

Az én pénzem pénzügyi portál az adóhatóságtól a héten megtudta, hogy a bankok adatszolgáltatása alapján 2014-ben már közel negyvenmilliárd forint "fehéredett" a Stabilitási Megtakarítási Számlákon (SMSZ). Összesen 610 ilyen számlát vezettek a bankok.

Több dolog sem egyértelmű még a bolt vasárnapi zárva tartásával kapcsolatban, ám úgy tűnik, hogy az a pláza, ahol nincs mozi, be fog zárni vasárnap. A vasárnapi nyitva tartás tilalma mindeközben rendesen megbolygatja az útszéli árusítást is: nem lesz mindegy, hogy például bódéból vagy egy napernyő mellől árulják majd a dinnyét.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a héten bejelentette, hogy meghosszabbította a kormány az online árukövető rendszer próbaüzemét. A NAV munkatársai ugyan ellenőriznek, de ennek célja március 1-ig csak a tájékoztatás lesz. Eközben az Európai Bizottság (EB) már vizsgálódik annak ügyében, hogy a német minimálbér bevezetése mivel is jár minden, az országban dolgozó munkavállalónak. A kelet-európai fuvarozók ugyanis elég rosszul jártak.

A hét képe: kilencvenéves korában péntekre virradóra meghalt a Szaúd-Arábia élén 2005 óta álló Abdullah bin Abdel-Aziz király. Utóda öccse, a 79 éves Szalman bin Andul-aziz, aki automatikusan királlyá lépett elő Abdullah halálával. A hírre emelkedett a kőolaj ára, mivel az ország - mint az egyik legnagyobb kitermelő - politikai változásai kihatnak az olajpiacra.

AFP / Brendan Smialowski

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!