Üzleti ügyekben én eddig másféle magatartáshoz szoktam ennél a cégnél – panaszkodott a hvg.hu-nak egy vállalkozó, aki több mint 10 éve „meggyőződéses telenoristaként” mintegy 60 mobiltelefon-előfizetést fizet az alkalmazottai után. És aki épp tavaly decemberben kötötte meg ismét, sokadszorra is két évre az üzleti szerződését a Telenorral. A mobilszolgáltató képviselője a tárgyalás, illetve rutinos egyeztetések során egy szót sem szólt a közelgő áremelésekről, így nem meglepő, hogy a cégvezető most becsapva érzi magát.

Önnek egy (nagy) levele érkezett....

hvg.hu

Az utóbbi hónapok telefonálási szokásait átnézve a cégvezető úgy számol, hogy a február közepétől kezdődő új számlázási ciklusban a mobilköltségei havonta akár 80-100 ezer forinttal is drágulhatnak. „Ha ezt előre tudom, nem írom alá a szerződést, és mással szerződünk” – mondta dühösen a vállalkozó. Hozzátéve: az áremeléssel egyidőben bejelentett „magasabb színvonalú szolgáltatás” se vigasztalja, mert hiába bővül az emberei számára a mobilinternetes kredit, a céges telefonokon ennek használatát eddig se támogatták túlzottan, a felkínált felhőalkalmazást pedig a céges ügyek intézésre nem is engedélyezik.

Áremelés – két tételben

A Telenor Magyarország február elején mintegy 30 ezer tértivevényes levelet küldött ki az üzleti előfizetőinek, melyben a Christopher Laska vezérigazgató és Mike Michel marketing vezérigazgató arról értesíti a címzetteket, hogy február 19-től egyoldalúan módosítják a velük kötött szerződést.

Két tételt számolnak fel eztán pluszköltségként: egy kiegészítő havidíjat és egy kapcsolási díjat. Előbbi – mely nem teljesen ismeretlen tétel – a céges flottában használt telefonok számától és a mobiltelefonálási szokásoktól függően 200 és 1000 forint közötti felárat hoz, mely ráadásul "nem lebeszélhető, nem leforgalmazható" tételként minden egyes előfizetés után kiszámláznak. A szórásról egy bennfentestől is csak annyit sikerült megtudni, hogy "lehet átlagosan 800 forinttal számolni".

Utóbbi hivatalos nevén: „a hívásfelépítés díja” sikeres hívásonként nettó 3 forinttal növeli meg eztán a telefonszámlát.

Beszéltünk olyan közepes méretű cég vezetőjével is, akiknél 21 élő előfizetés van, csak néhány hónapja a Telenor ügyfelei, és most arról kaptak értesítést, hogy előfizetésenként 200 forint kiegészítő havidíjat számláznak ki nekik, és hívásonként nettó három forintot. Ez utóbbi fáj majd jobban, mivel a cég rengeteg hívást indít, a várható költségnövekedést megsaccolni sem merik. Az ügyvezető azt állítja: kifejezetten azért szerződtek át a Telenorhoz a Magyar Telekomtól, mert azt a konkrét ígéretet kapták a szolgáltató üzletkötőjétől, hogy a Telekomnál 2013. novemberében bevezetett kapcsolási díjat – amit a cég az üzleti ügyfeleinél "sikeres hívásonként" nettó 1,57–3,85 forintra árazott be és számlázott ki – a Telenornál nem fogják bevezetni.

A kapcsolási díj visszacsempészése a telefonszámlára tehát nem újdonság, s innen nézve a Telenor csupán követi a riválisa piaci mozgását. Azonban azt is látni kell, hogy miközben az operátorok a szakmailag-technológiailag valóban indokolható kapcsolási díjtétellel legutóbb a 450 MHz-es első GSM rendszereknél számoltak, azért porolták le ezt a költségtételt, mert valamilyen módon kompenzálniuk kellett azt a lefelé tartó árspirált, amit a céges flották megszerzése érdekében a mélyen a piaci ár alá eséssel maguk idéztek elő. A három operátor közül ketten így az üzleti ügyfelekre kirovandó kapcsolási díj tétel dehibernálása mellett döntöttek – a Vodafone egyelőre nem tervez ilyen lépést.

A Telenor lépése egyébként összecseng azzal a korábban, egy interjúban elejtett Christopher Laska-megjegyzéssel is, hogy miközben Norvégiában a cégek többet fizetnek és így drágábban telefonálnak, mint a lakossági előfizetők, Magyarországon az operátorok számára akkora presztízsértéke van a céges-flottás ügyfeleknek, hogy a mobilszolgáltatók az önköltségi ár alatt is leszerződnek a cégekkel – s aminek a veszteségét így aztán a lakossági ügyfeleikkel fizettetik meg.

Egyoldalú módosítás – közös akaratból?

A Telenor levelében olvasható az is, hogy az áremelés egyoldalú szerződésmódosítás. Ez alapesetben azt jelenti, hogy ha e módosítást a másik fél nem fogadja el, a szerződést következmények nélkül fel lehet bontani, semmissé lehet tenni. A Telenor azonban a hvg.hu-nak cáfolta, hogy az általuk bejelentett egyoldalú szerződésmódosítás lehetőséget adna az ügyfeleknek a szerződésekből kilépésre. Hivatkozásként az üzleti előfizetői szerződésre mutatnak, mely szerint „az előfizető és a Telenor között létrejött keretszerződés / üzleti előfizetői szerződés azon rendelkezésére tekintettel, amely alapján a szolgáltató, amennyiben a gazdasági vagy műszaki körülményekben olyan változás következik be, amelyre tekintettel a szolgáltató a szolgáltatást csak más pénzügyi és / vagy műszaki feltételekkel képes nyújtani, akkor a Telenor jogosult a keretszerződést, a szolgáltatási szerződéseket és a hívószámot tartalmazó mellékleteket egyoldalúan módosítani”.

A borítékban emellett volt egy olyan kétoldalas, az ügyfél által aláírandó és a válaszborítékban feladandó szerződésmódosítási formanyomtatvány is - amely a plusz szolgáltatásra vonatkozik - melyben az áll, hogy a felek az üzleti előfizetői szerződést "közös akarattal" módosítják.

A Telenor azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a „gazdasági vagy műszaki körülmény” jelen esetben fennáll. Lényegében ugyanúgy, mint ahogyan 2012 júniusában, amikor a Telenor a telefonadó terheire hivatkozva a publikus üzleti tarifacsomagok alapdíját átlagosan nettó 265 forinttal emelte meg. Most az emelés indoka más: az országos, nagysebességű molbilhálózat-fejlesztési verseny, ami a három mobilszolgáltató között a legutóbbi mobilfrekvencia-tender eredményhirdetése óta elindult. Illetve: nem a műszaki paraméterek, és az infrastrukturális beruházások, hanem az azokhoz szükséges rendszereszközök és berendezések árának változása – a valódi ok, mivel az euróval és dollárral szemben meggyengült forint másként nem kezelhető pluszköltséget jelent a Telenornak.

Fülöp Máté

Ezzel együtt, nem hivatalos, de hírközlési hatósági forrásból úgy értesültünk, ez ügyben már érkeztek panaszos levelek az NMHH-hoz, ahol az egyoldalú szerződésmódosítást vizsgálni fogják – és az is szinte borítékolható, hogy a lépést (azt például, hogy piacilag akceptálható lépés-e, ha a kiegészítő előfizetési díj differenciál az ügyfelek között) a Gazdasági Versenyhivatal is szemügyre veszi.

Hányan fizetnek többet?

A Telenor nem közölte, pontosan hány ügyfele telefonszámlája drágul márciustól. A hivatalosan hozzáférhető adatokból azonban egy közelítő becslés kihámozható. Magyarországon ma megközelítőleg 11 millió aktív mobiltelefon előfizető van. Ennek a piacot globálisan jól ismerők szerint kevesebb mint 40 százaléka lehet a céges előfizetőké. Iparági források szerint a céges mobiltelefon-előfizetők száma valójában 3,5-3,8 millió körül lehet (miután sok kisvállalkozás a telefonadó bevezetése óta inkább magánelőfizetőként működik a rendszerben, mivel azoknak a csomagoknak a 2 forint/perc adótartalmi plafonja 700 forint – szemben a céges ötezerrrel).

A hírközlési hatóság (NMHH) legutóbbi, 2013. novemberi adatai szerint ennek a halmaznak a Telekom 58 százalékát, a Telenor 27, a Vodafone pedig 14 százalékát szolgálta ki. Ez az erősorrend azóta sem változott meg, hisz az sem hozott drámai változást e szegmensben, hogy a Vodafone időközben kormányzati mobilszolgáltatónak szerződött, és mintegy 100 ezer új vállalati ügyfélre is szert tett. Ez alapján a Telenor mintegy 6-700 ezer céges mobilelőfizetőivel rendelkezik, melynek viszont akár a felét is kitehetik azok az előfizetők, akik mikrovállalkozóként úgynevezett üzleti természetes személyként egy speciális tarifarendszerbe tartoznak (ez mindhárom szolgáltatónál létezik). Ez azért fontos tényező, mert rájuk a most bejelentett áremelés nem vonatkozik. (Ahogyan azokra a nagy cégekre se, akikkel a szolgáltató egyedi szerződése ezt a megoldást kizárja – e cégek számát az operátor üzleti titokra hivatkozva nem adja ki.)

Nagyságrendileg tehát mintegy 300 ezer előfizető kapott értesítést a Telenortól, hogy mostantól nekik drágább lesz a szolgáltatás. Üzleti titokra hivatkozva a Telenor nem árulta el, hogy mindez pontosan hány céget is jelent, csak azt jelezték: a céges ügyfeleiknél jellemzően több tucat, de akár több mint ezer céges SIM-kártya is lehet.

A 300 ezres érintetti körrel számolt, átlagosan 800 forintos előfizetési díjemelés havonta 240 millió forintos pluszbevételt hoz a Telenor konyhájára. Ehhez hozzáadódik az a tétel, hogy egy-egy céges előfizető hány percet beszél havonta. Ez ugyan szintén nem publikus adat, de azt a minimumot feltételezve, hogy e készülékeken hétköznaponként, átlagosan 8-10 hívást indítanak, akkor az további nettó 180 millió forint bevételt jelent.

Így is maradnak a kedvezőbb feltételek?

A Telenor azt állítja hogy "az üzleti ügyfelek a most bevezetett kapcsolási díjjal és a havi díjak emelésével együtt is nagyon kedvező feltételekkel telefonálhatnak – jóval a lakossági díjszabás alatti összköltségen", amit lehet úgy is értelmezni, hogy a céges ügyfelekre eső veszteségeiket csökkenti a mobilszolgáltató. "Nem olyan meglepő, ha a szolgáltató végre kezdeni akar ezzel a helyzettel valamit” – magyarázta egy iparági forrás, aki úgy fogalmazott: a bejelentett áremelés miatt „elsősorban a középcégek szívhatják a fogukat”, mivel őket érinti ez a legérzékenyebben.

A nagy cégeket pedig az ilyen szolgáltatói lépésektől jobban védik az egyedi szerződések – magyarázta. A nagyobb számlát fizetni kényszerülő cégek szerinte most kénytelen-kelletlen le kell, hogy nyeljék a békát. De mindegyikük számára eljön majd a pillanat, amikor a most élő szerződéseket újra kell tárgyalni. „Meggyőződésem, hogy ez lesz az első pont, amit a mobilszolgáltatók vagy kivesznek a szerződésből, vagy el fogják veszíteni az ügyfeleket” – mondta a szakember.