szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Toronymagasan a tanulók körében a legnagyobb a kivándorlási hajlandóság, utánuk következnek azok, akik nem tudják eldönteni, milyen pártra szavazzanak. A pártpreferenciák mentén is megoszlik a bevándorló létre készülők aránya: a Fidesz és az MSZP szavazói inkább maradnának, a jobbikosok közül hagynák el a legtöbben az országot - derült ki a Tárki felméréséből.

Az utóbbi két évben nem változott érdemben a magyar lakosság úgynevezett migrációs potenciálja, azaz kivándorlási hajlandósága – derült ki a Tárki szerdán ismertetett felméréséből.

A magyar lakosság migrációs potenciálja (1. ábra) a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt, és a 2010-ben tapasztalt töréstől eltekintve 2012-ig előbb nőtt, majd 2014-ig csökkent. Azóta kis ingadozással 10-14 százalékos szinten maradt. A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6 százalék között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, júliusra kismértékben csökkent, és októberre összességében változatlan maradt.

Tárki

A bármilyen típusú (azaz rövid távú vagy hosszú távú munkavállalás, illetve kivándorlás) migrációt tervezők aránya a teljes lakosság körében (15 százalék) mérthez képest magasabb:
- a dél alföldi (19 százalék) és a nyugat dunántúli (17 százalék) régiókban élők,
- az érettségivel (16 százalék) és diplomával (21 százalék) rendelkezők,
- a tanulók (67 százalék) és a munkanélküliek (27 százalék),
- a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban pesszimisták (21 százalék) vagy optimisták (22 százalék), illetve
azok körében, akik nem tudják eldönteni, hogy elmennének-e szavazni, jelentősen magasabb a migrációt tervezők aránya (29 százalék).

Elhúznának a jobbikosok

Pártpreferencia alapján jelentős különbségekre derült fény a migrációs hajlandóság terén: a Fidesz–KDNP, illetve az MSZP szavazói körében alacsony, a válaszmegtagadók, a bizonytalanok és különösen a Jobbik-szimpatizánsok körében magasabb a migrációs hajlandóság), ám emögött feltehetően más tényezők (például a kor) hatása húzódik meg.

Tárki

A 2. ábrán látható, hogy a munkaerő-piaci szempontból aktív népességhez képest a migrációt tervezők körében jóval magasabb arányban vannak azok, akik a munkanélküliség elkerülése érdekében hajlandóak lennének az országon belül ingázni. Míg a migrációt tervezők háromnegyede, addig az aktív népességnek csupán valamivel több mint fele ingázna határainkon belül.

Ugyanez igaz az országon belüli költözésre is: míg az aktív lakosság kevesebb mint harmada lenne hajlandó az országon belül másik településre költözni egy állás érdekében, addig ez az arány a migrálást tervezők körében majdnem kétszeres.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!