A tisztességes hitelezést támogató fair banki szabályozás, illetve a túlzott eladósodás elkerülését célzó adósságfék szabályok után az Országgyűlés döntése nyomán 2016. március 21-től több, a felelős hitelezést támogató új ügyfélvédelmi előírás is életbe lépett. A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényben (Fht.) kiegészültek többek között a kereskedelmi kommunikációra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, a hitelképesség vizsgálatára, s az eltörlesztésre vonatkozó előírások. Új rendelkezés az árukapcsolás tilalma, s a szerződéskötést megelőzően 3 napos várakozási időt is megszabtak, amely alatt a jelzáloghitel-szerződés nem köthető meg.

A pénzügyi intézményeknek a továbbiakban a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban is mindenkor fel kell tüntetni a teljes hiteldíj-mutatót (thm), hogy a hitelre vonatkozó reklámok, marketinganyagok ne keltsenek téves várakozást a fogyasztóban. Ha a thm mellett a kamatot, más költséget is közzétesznek, további információkat (például futamidő, kamat mértéke, típusa) is meg kell adniuk. A hitelszerződések mintaszövegét internetes honlapjukon kötelesek elérhetővé tenni.

A fogyasztói hitelfelvételt megelőzően a pénzügyi intézményeknek továbbra is áttekinthető, informatív és reprezentatív példákkal illusztrált felvilágosítást kell nyújtaniuk, amely alapján az ügyfél felmérheti, hogy az ajánlat megfelel-e igényeinek, s pénzügyi teljesítőképességének. Egy rendelet szerint viszont a jelzáloghitel-szerződések megkötése előtt a pénzügyi intézményeknek az eddiginél részletesebb általános és személyre szóló – kötött táblázatos formájú – írásbeli tájékoztatást kell nyújtani díjmentesen a fogyasztóknak.

A több pénzügyi intézménytől kapott írásos tájékoztatók – vagyis a jelzáloghitelek feltételei – így egyszerűen összehasonlíthatók.

Az általános írásbeli tájékoztatónak tartalmaznia kell a jelzáloghitellel kapcsolatos főbb adatokat, s a fizetés elmulasztásának lehetséges következményeire vonatkozó figyelmeztetést. A pénzügyi intézménynek a fogyasztó által – igényeiről és pénzügyi helyzetéről – megadott információk alapján személyre szóló tájékoztatót kell készíteni. Ennek szintén tartalmaznia kell a hitel főbb jellemzőit (hitel típusa, futamidő, THM mértéke, kamatláb, költségek, törlesztések száma, gyakorisága), a fogyasztói jogokat és kötelezettségeket, illetve a felmerülő panasz esetén követendő eljárást. A tájékoztatót ki kell egészíteni olyan szemléltető példákkal, figyelemfelhívó és magyarázó mondatokkal is, amelyek segítik a hitelkonstrukció, s annak a fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása könnyebb megértését.

Jelzáloghitel vagy ingatlanlízing esetén a szerződés tervezetét (hitelajánlatot) a szerződéskötés előtt legalább 3 nappal külön kérés nélkül is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, hogy az mérlegelni tudja a hitelfelvétel következményeit. A 3 nap leteltét a pénzügyi intézmények mindenképp kötelező kivárnia, addig a szerződés nem írható alá. A pénzügyi intézmény viszont a szerződéstervezet átadását követő 15 napig nem változtathatja meg a szerződéses feltételeket, vagyis eddig ajánlati kötöttsége áll fenn.

Az Fht. főszabályként megtiltja az árukapcsolást,

vagyis az olyan hitelajánlatokat, ahol a fogyasztó a jelzáloghitel-szerződést külön nem köthet, csak más szolgáltatással vagy pénzügyi termékkel együtt. Nem korlátozza ugyanakkor a fogyasztó számára előnyös csomagban való értékesítést, vagyis ha a csomag elemei külön-külön is igénybe vehetők, de nem feltétlenül ugyanazon feltételekkel, mint a kapcsolódó szolgáltatásokkal egy csomagban kínált hitelszerződésnél.

A jelzáloghiteleknél egyes esetekben ugyanakkor a friss jogszabályi előírások sem zárják ki az árukapcsolást. A pénzügyi intézmény így előírhatja, hogy a fogyasztó nála vezessen olyan fizetési számlát, amely kizárólag a törlesztést szolgálja (ekkor viszont számlavezetésért a hitelező nem számíthat fel díjat). Előírhatja a hitelhez kapcsolódó megtakarítási életbiztosítás vagy az ingatlanfedezetre vonatkozó vagyonbiztosítás meglétét is, amelyet viszont a fogyasztó bármely pénzügyi intézménynél igénybe vehet.

A részleges vagy teljes előtörlesztésnél az Fht. módosítása megszüntette a jelzáloghitelek hitelcél szerinti megkülönböztetését. Az ezután megkötött hitelszerződéseknél így egységes felső korlátot – az előtörlesztett összeg 1,5 százaléka, jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleknél 2 százaléka – szabtak meg a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek előtörlesztésénél. Új előírás, hogy ha az adós jelzi előtörlesztési szándékát, a pénzügyi intézmény köteles az előtörlesztésre vonatkozó információkról, következményekről írásban tájékoztatást nyújtani neki.