Érdekes reakció érkezett Magyarországon élő franciáktól egy Index-cikkre, amely a szokásosnál durvább francia sztrájkhullám okait magyarázza. A cikk arról írt, hogy a kormány csupán kicsit lazítani szeretne a munkaerőpiaci szabályzókon, hogy „könnyebben fel lehessen venni és ki lehessen rúgni embereket”, akik „kicsit többet dolgoznának, mint heti 35 óra” - erre azonban a franciák felkapták a vizet.

 Az Hulala című online lap szerkesztőségi válasza szerint az Index-cikk üzenete egyértelmű: “nem kell sajnálni a franciákat, elég gazdagok már így is, és meg kell érteniük, hogy nem jár nekik kiváltság a munkajogok terén”. A cikk szerint a probléma egyértelmű: a francia gazdaság túlkorlátozott, a szakszervezetek túl erősek, ami azt jelenti, hogy a részvényeseknek nincs elég beleszólásuk abba, hogy mi történik a gyárakkal, hogy azok hogyan működjenek. Az Hulala szerint az Index cikk olyan, mintha a Financial Times-ban jelent volna meg, a szerzője pedig mintha azt gondolná, hogy a jóléti állam gyengülése hozza majd el a “fényes jövőt”.

A szerkesztőségi válasz az Index figyelmébe ajánlja, hogy az ultra-liberalizmuson és a kommunizmuson kívül nem csak az illiberalizmus az alternatíva, hanem sokkal több lehetőség van még. „Érdekes lehetett volna ez mindazok számára, akik jobb oktatást, jobb béreket, és jobb egészségügyet szeretnének, azok számára, akik szinte ingyen dolgoznak az önkormányzatoknak, azoknak, akiknek rendszeresen nem fizetik ki a túlóradíjakat, azoknak, akik nem a magánszféra, a multik vagy az emigráció lehetőségének hármasában akarnak élni. Annyira virágos a helyzet Magyarországon, hogy le kell nézni azokat, akik nem hagyják magukat?” – teszik fel a válaszban a kérdést.

A létező alternatívák közül az Hulala a Piketty-féle közgazdaságtant ( A tőke a 21. században) kínálja, amely szerint a termelékenység hatékonysága és a kereslet az igazán fontos tényezők. „Az elsőt a jó munkakörülmények biztosítják, és ebből a szempontból az, hogy a franciák heti 35 órát dolgoznak az európai átlag feletti produktivitást eredményez. A másodikat akkor lehet felpörgetni, ha a cégek olyan növekedő ágazatokban fektetnének be, mint például az alternatív energiatermelés, új fajta közlekedési lehetőségek, vagy olyan modern termékek, mint amelyeket Németország gyárt. A hivatkozott a közgazdászok szerint a szociális védelem csökkentése csak az egyenlőtlenség növekedéséhez vezet, amely biztos nem probléma a befektetők és a munkáltatók számára.”

Az elsődleges probléma Európában nem a “muszlim invázió”, sem a “túl erős állam”. Európa elsődleges problémája sokkal inkább az elképesztően erős lobbi a piac szabályozatlansága érdekében, a munkajogokkal szemben, a munkavállalói versenyeztetés érdekében. A franciák nem az elsők, akik ezzel szembeszálltak: az Hulala megnevezi a  spanyol Podemost, a görög Szirizát, és ez tette népszerűvé Angliában Jeremy Corbint vagy az USA-ban Bernie Sanderst.

„Franciországban ezt egy széles, független társadalmi mozgalom képviseli, a “Nuit debout”, amelynek tagjai jellemzően munka után közügyekkel foglalkozó emberek sokasága. Március vége óta Párizsban és nagyon sok vidéki városok a legkülönbözőbb korosztályok és társadalmi rétegek szereplői találkoznak, hogy politikáról, a társadalom jövőjéről vitatkozzanak. A korábbi párizsi terrortámadások miatt is jótékony hatású a közterek ilyesfajta használata. Miközben a franciák politikai vezetője a szélsőjobb retorikáját választotta, a franciák példát akarnak mutatni, hogy a társadalom valójában együttélést jelent, amely a szolidarításra épül.”

Miközben a fiatalok elhagyják Magyarországot, az ellenzék egyetlen programja az, hogy vasárnap is vásárolhassanak

– áll a levélben.