Bár a múlt héten még úgy látszott, hogy a kormánypárti képviselők zöme támogatja az EU és Kanada gazdasági és kereskedelmi megállapodását (CETA), az országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön olyan javaslatot nyújtott be a jövő keddi szavazásra, amely közelebb áll a nemhez.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium eredetileg egy egyszerű határozati javaslatot tett: a képviselők döntsék el, hogy a kormány október 27-én aláírja-e a megállapodást. A szokatlan, „igen” és „nem” változatban is beadott előterjesztést az indokolta, hogy a kormánypártokon belül sem volt egység. De Mikola István államtitkár szeptember 27-én a kormány nevében határozottan az aláírást támogatta, és így tett a vitában felszólaló kormánypártiak nagyobb része is, mondván: a szerződés előnyös, új exportpiacokat nyitna meg a magyar vállalkozások számára, a veszélyeket pedig eltúlozzák.

Az ellenzék ezzel szemben a magyar gazdaság kiszolgáltatásával, a nemzeti érdekek elárulásával vádolták a támogatókat. Az aláírás ellen szólt Szabó Marcel ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója is, és szintén így foglalt állást hétfőn a fenntartható fejlődés bizottság, ami csak az ott többségben lévő kormánypártiak egy részének támogatásával volt lehetséges.

Most a parlament főbizottsága olyan szövegről kér szavazást, amely lényegében elhalasztja a végleges döntést.

Hivatkozik egy nyári határozatra „az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről”, amelyet egyébként egy ellenzéki politikus, Schiffer András akkori LMP-frakcióvezető javaslatára hoztak, és azt mondja: az Országgyűlés a megállapodás végleges szövegének ismeretében fog dönteni, amikor majd a törvényben történő kihirdetésről szavaznak, azt azonban nem hagyja jóvá, hogy a tagállami hatáskörben megállapított rendelkezéseket már a dokumentum végleges hatályba lépése előtt ideiglenesen alkalmazzák.