Mindkét nemzetközi szervezet rosszul becsülte fel a globális gazdaság olajszükségletét. Ezért hatalmas többlet alakult ki, mely nem múlik el egyhamar. A jövő évi kilátások is borúsak – hangsúlyozta Mohammad Barkindo. Az olajipari befektetések 26 százalékkal csökkentek tavaly, idén 22 százalékos visszaesés várható. Mindez annak dacára, hogy Algírban megállapodtak az OPEC-tagállamok abban, hogy napi 32,5-33 millió hordóban maximálják a kitermelést. Oroszország is jelezte: hajlandó visszafogni a termelést, ha mások is azt teszik. Az OPEC a végső döntést november 30-án mondja ki Bécsben. Az olajár 50 dollár fölé ment.

Miért pesszimista mégis az OPEC főtitkára?

Mert Irak olajminisztere közölte: számukra a kvóta nem elfogadható. Máris arra buzdította a cégeket: termeljenek ki minél több olajat. Irán hasonlóképp nincs megelégedve azzal a kvótával, melyet az OPEC kijelölt. Irakban a háború miatt jelentősen visszaesett a kitermelés, de most a kormány mindent megtesz, hogy felfuttassa. Kell a pénz. Irán a szankciók miatt nem volt aktív a világpiacon. Most, hogy a szankcióknak majdnem vége, szeretne újra meghatározó szerepet játszani az OPEC-ben. Azt végképp nem fogadja el, hogy fő ellenfele, Szaúd-Arábia döntően befolyásolja az árakat a kitermelés visszafogásával. A fogyasztók viszont jól járnak. Ha a kormányok is úgy akarják, és nem emelik a benzin jövedéki adóját, mint ahogyan azt a magyar kabinet tette.

Forintosítottuk az új lenyúlást: mennyit tesz zsebre egy liter benzinből az állam?

A kormánynak szombattól az is jó, ha alacsony az olajár, pláne, hogy az így megugró fogyasztásból a flexibilisen alkalmazott jövedéki árszinttel duplán nyer. De azon is nyerészkedik az államkassza, ha magasabb lesz a standardnak kinevezett szintnél az olaj ára, mert bár ilyenkor mérséklődik az adó mértéke, de nem automatikusan, nem azonnal.