A köztársasági elnök visszadobta ugyan a kormány szélenergia-termelés tiltásáról szóló törvényét, de Áder János indoklása (vagyis: hogy az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, plusz ellentétben áll a kormány saját maga által megalkotott megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel, és még indokolatlan adminisztratív korlátozásokat is bevezet) aligha győzi majd meg Orbán Viktor parlamenti szavazógépeit.

MTI / Kovács Tamás

Az utolsó Népszabadságba került interjúban Csepreghy Nándor miniszterhelyettesként megmondta: "a kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben". Ezt a tiltást így nagy valószínűséggel megszavazzák majd újra a kormánypárti képviselők, és a második punktum ellen pedig már Áder sem tehet majd semmit.

Az, hogy a világban úgy általában nem így gondolkodnak felelős vezetők, nem új dolog. A "bezzeg" németektől a lám, mégsem annyira smucig skótokig, de a vietnamiaktól az oroszokig  (igen, az oroszokig!) egyre csak bővülő listára a környező országok is szépen sorban feliratkoztak. Ausztriát "hagyjuk", de Bulgáriát, Romániát és Lengyelországot már tényleg irigyelhetjük...  

A regionális listán most épp dél felől érkezik a legújabb frissítés: Horvátország a napokban leadott megrendelése egy 44 MW kapacitású szárazföldi szélerőműtelep építésére szól. A munkára szerződő fél – nem meglepő módon – a Siemens, mely a turbinák szállítását, a tornyok megépítését, beüzemelését és 14 éves szervizelését vállalta. A Zadar VI Extension nevű projekt 13 darab, egyenként 3,4 megawattos névleges teljesítményű szélturbinát takar, melyek rotorátmérője 108 méter. Az iparágban jól ismert, direkt hajtású, SWT-3.4-108 típusú szélturbinákat 79,5 méter magas acél tornyokra fogják szerelni, és az üzembe helyezés jövő nyáron meg is történhet.

A Siemens mostantól belefújhat a magyar ventillátorba

A magyar kormány szerint nincs elég szél az országban ahhoz, hogy szélerőművekből nyerhessük a - gyakorlatilag ingyenes - szélenergiát. Amit elvileg, műszakilag engedélyeznének, afelett a műszaki, technológiai, energetikai és mérnöki fejlődés-fejlesztés épp most lépett át minden korábbinál magasabb szinten. Persze, hogy a német cég a hunyó: elkészítették a mérsékelt szélsebesség esetén is munkaképes rendszerüket.

A zágrábi székhelyű, horvát Postak d.o.o. vállalat a beruházó, a rendszert kifejezetten közepes és nagy szélsebességekre optimalizálják, a Siemens NetConverter rendszerének legújabb változatával pedig azt is biztosítják, hogy a turbina maximális rugalmassággal reagáljon a feszültség és frekvencia szabályozására. "Örülünk, hogy a mi cégünket választották egy újabb fontos projekt szállítójának Horvátországban" - jelentette ki Thomas Richterich, a Siemens Wind Power and Renewables divízió szárazföldi üzletágának vezérigazgatója. Hozzátette: a befejezett projektek is, de az országból kapott új megrendelések is igazolják, hogy "az ügyfelek megbíznak a technológiánkban".

Horvátország, melynek első "szélkerekei" már 2004-ben is működtek, sokáig Magyarország mögött kullogott. Ahogyan az a hivatalos szélenergia statisztikából kiolvasható, a déli szomszédunk 2007-ben is még csak 17 MW-ot "produkált", de azóta folyamatosan építi be a villamos energia rendszerébe az újabb és újabb szélparkokat. 2009-ben 28 MW, 2010-ben 89 MW, 2011-ben 131 MW, majd rá egy évre már 180 MW, 2013-ban pedig már 302 MW volt a beépített nettó kapacitás.

Mirova, Horvátország

Renewenergy

A magyar villamos energia rendszerben a 2006-ban kiadott engedélyeknek is csak 2011-re sikerült "formát ölteniük", azóta 329 MW a magyar szélenergia-teljesítmény. A többszöröse is integrálható volna a rendszerbe, de a jelek szerint nem épülhet több szélerőmű Magyarországon. Horvátország azonban nem most, még 2014-ben átlépett rajtunk; akkor 347 MW szélenergia volt a rendszerbe építve. Tavaly újabb 22 százalékos növekedéssel, 423 megawatton zárták az évet.

Az EWEA (European Wind Energy Association – Európai Szélenergia Szövetség) adatai szerint ma a szárazföldi szélenergia a legolcsóbb zöldenergia-technológia Európában. Amellett, hogy éves szinten már 67 milliárd euró értékű energiát termelnek meg a szélturbinák, 255 ezer munkahelyet is jelentenek, és a szélfarmok "terméke" folyamatosan csökkenő költségek mellett termelődik, így az európai energiamixben az aránya folyamatosan emelkedik. Tavaly Európában az összes új erőmű 44 százaléka ezt az energiatermelési technológiát gyarapította, és a prognózisok szerint az irány olyan biztos, hogy a mostani, a fogyasztói mixben biztosított 11 százalékot 2030-ra 25 százalék fölé fogja repíteni – így az EU villamosenergia-szükségletének egyik gerincét a szélerőművek adják majd.

Üzent a szél a kormánynak - hátha megértik

A hivatalos magyar kormányzati energiapolitika szerint Magyarország felett nem fúj a szél. Nos, a valóságban éppen az van, hogy az egész EU arra jutott, hogy éppen ilyen erőművekből kell a legtöbbet építeni.